A MasterCard felmérése a többi vizsgált országban is hasonló eredményt hozott: kiderült, hogy az európaiak kétharmada szerint koszosak a pénzérmék és papírpénzek, így nem higiénikus kézbe venni őket, ám öt európai felnőttből mégis csupán egy mossa meg a kezét, miután pénzhez ért. 

Koszos, de kit érdekel?

A kutatás megállapította: a készpénzhasználattal kapcsolatos veszélyérzet és cselekvés között Magyarországon és Franciaországban van a legnagyobb távolság, vagyis e két országban mondták a legtöbben, hogy koszos a készpénz (84 és 74%), ám itt mosnak a legkevesebben kezet készpénzes fizetés után (26 illetve 19%). 

A készpénzzel szemben a bankkártyás fizetés, mert így a kártyabirtokos teljes mértékben kontrollálja a fizetés folyamatát, sőt, egyérintéses fizetésnél még át sem kell adnia senki másnak a kártyát - mondta Eölyüs Endre, a MasterCard igazgatója. A bankkártyák nem porózusak, mint a gyapotszálakból készített európai bankjegyek, és szükség esetén bárhol, bármikor könnyen letörölhetőek, gyorsan fertőtleníthetőek - tette hozzá.

26 ezer baktérium

A kutatásban résztvevő európaiak kétharmada egyetértett abban, hogy óvatosan kell bánni a készpénzzel, mert rengeteg kórokozó lehet rajta. Ennek ellenére a felmérés szerint Európában az emberek gyakrabban mosnak kezet azután, hogy megsimogattak egy állatot (46%) vagy tömegközlekedéssel utaztak (36%), mint azután, hogy pénzt fogtak a kezükben.

Egy korábbi vizsgálat, amelyet a MasterCard és az Oxfordi Egyetem végzett 2013-ban  kimutatta, hogy egy átlagos európai papírpénzen 26 ezer baktérium van, melyek ártalmasak lehetnek az egészségünkre. Noha az újabb, idei kutatás résztvevői tudatában vannak a készpénzhasználat lehetséges egészségügyi kockázatainak, mégis kevesen vannak, akik tesznek valamit ez ellen.

A MasterCard kutatásának további eredményei szerint tízből csaknem négy európai (37%) hajlandó lenne változtatni az életmódján a nagyobb higiénia érdekében, és a többségük azt mondta, szívesen térne át a bankkártyás illetve egy érintéses fizetésre ebből a célból. Ami a nagyobb higiénia érdekében történő életmódbeli változtatás kérdését illeti, a magyarok a 12 országot átfogó kutatásban hatodik helyen végeztek: a megkérdezett magyar felnőttek 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hajlandó lenne változtatni az életmódján azért, hogy higiénikusabban éljen, megelőzve ezzel a lengyel, cseh, német és horvát válaszadókat.