A bank igazgatótanácsa délután vitatja meg a negyedik legnagyobb spanyol pénzintézet szanálási tervét, és az EFE hírügynökség pénzügyi körökből úgy értesült, hogy a bank talpra állítása jóval többe fog kerülni az államnak mint korábban becsülték.
|
| De Guindos, a spanyol gazdasági miniszter |
Luis de Guindos gazdasági miniszter szerdán még 9 milliárd euróról beszélt, de bankárkörök szerint több mint 15 milliárdra lesz szükség.
A Bankia kezeli a spanyol bankbetétek 10 százalékát, és így ez a legnagyobb bank a közül a nyolc közül, amelyet kormány az utóbbi években megmentett. 2010-ben jött létre, amikor a kormány egyesülésre kényszerített több gyenge takarékbankot, hogy felszínen tartsa őket.
Az állam május elején gyakorlatilag átvette a teljes ellenőrzést a Bankia anyacége, a BFA fölött, úgy, hogy részvényekre konvertált 4,5 milliárd euró mentőhitelt. Ezáltal 45 százalékos tulajdonrészhez jutott a Bankia SA-ban, de a tervek szerint összeolvasztja a két társaságot, és mindkettőt ellenőrzi.
Spanyolország negyedik legnagyobb bankját különösen súlyosan érintette az ingatlanpiac 2008-as összeomlása, és legalább 30 milliárd eurónyi rossz hitelt tart portfóliójában.
A spanyol jegybank adatai szerint az ingatlanpiaci válság következtében 184 milliárd eurónyi "toxikus eszköz" maradt a bankok nyakán, üresen álló irodaházak, bevásárló központok, lakóparkok - sőt, valódi szellemvárosok is.
Már a harmadik G7-es állam döntött így. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
