A Grantis pénzügyi tanácsadó arról kérdezte a pénzintézeteket, befogadnak-e még zöldhitel-igényt, ha igen, meddig, és érdemes-e még próbálkoznia annak, akinek nincs aláírt adásvételi szerződése.
Az OTP Bank közölte: javasolják, hogy olyan ingatlant válasszanak a zöld hitellel tervezők, ahol végleges adásvételi szerződést tudnak kötni és a lehető legrövidebb időn belül adják be hiteligényüket a kiválasztott hitelintézethez. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a kedvező kamatozású Zöld Otthon Lakáshitel igénybevételéhez aláírt kölcsönszerződés szükséges.
A Magyar Bankholding arról tájékoztatott: “A program sikere miatt már csak korlátozott ideig lesz elérhető. Az ügyfél kockázata, ha az adásvételi szerződést még csak most indítja, akkor lesz-e még lehetősége ennek a típusú hitelnek az igénybevételére, vagy csak egyéb banki hitelek felvételére lesz mód.”
Hasonlóan nyilatkozott a CIB Bank is, ahol még szintén fogadnak be igényeket. A bank azt írja, “a lehető leghamarabb érdemes benyújtaniuk az ügyfeleknek az igénylést.”
A Raiffeisen Bank honlapján közölte az ügyfelekkel: “amennyiben a Zöld Otthon Program (ZOP) keretében igényelhető terméket szeretnének igényelni, az igénylés benyújtása előtt érdeklődjenek a legközelebbi Raiffeisen bankfiókban, mivel a Bank rendelkezésére álló, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghatározott támogatási keret hamarosan kimerül.”
A Gránit Bank a Grantis információi szerint továbbra is fogad be új zöldhitel-igénylést.
A K&H Bank közölte: befogadja a beérkező hiteligényléseket.
Az Unicredit Bank és az Erste Bank nem kívánt válaszolni a kérdésekre. A Magyar Bankholding tagjainak válasza a Grantis
Van még a keretből vagy nincs?
Bár a Grantist felkereső ügyfelek úgy fogalmaztak, “elfogyott a keret”, jó eséllyel nem erről van szó, hiszen 5 hónap alatt, február 25-ig kötöttek 77 milliárd forint értékben hitelszerződést az igénylők. De akkor mire fel a sürgetés?
Inkább arról van szó, hogy a bankoknak nem egyszerű a meglévő hitelkerethez igazítani, hogy mennyi igényt fogadhatnak még be.
A 200 milliárd forintos jegybanki keretből 120 milliárd forint ugyanis minden banknak a rendelkezésére állt, ebből a “közösből” folyósítottak. Ám amikor elfogy a 120 milliárd forint, a maradék 80 milliárdot már az alapján osztja szét a pénzintézetek között a Magyar Nemzeti Bank, hogy addig milyen aktivitást mutattak a bankok. Ez az úgynevezett allokált hitelkeret. Azt, hogy melyik bank mennyit kap a 80 milliárd forintból, egy munkanappal az után közli a jegybank a pénzintézetekkel, hogy elérték a 120 milliárd forintos kihasználtságot. Igen ám, de azon a napon, amikor a 120 milliárdos kihasználtság megvan, a “csőben lévő” közös hitelkeret terhére igényelt kölcsönök már az allokáció keretet terhelik.
És mivel továbbra is hatalmas az érdeklődés, nagy valószínűséggel a bankoknál még az allokált kerettel számolva is közel akkora volumen van bent elbírálás alatt, amit éppen le tudnak majd hívni. Mivel egyik bank sem szeretné megkockáztatni, hogy egy sikeres hiteligénylési folyamat végén azt kelljen mondania az ügyfélnek, elfogyott a keret, előfordulhat, hogy óvatosabbá válnak és új igénylést már nem vagy csak rövid ideig fogadnak be.
Hamarosan dönthet a jegybank
A 200 milliárd forintos keret emeléséről egyelőre nincs hír. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa dönthet erről hamarosan, míg a legfrissebb folyósítási adatokat április első keddjén teszi majd közzé jegybank.
Nagy a baj Gázában. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
