Valami bűzlik az FHB-átalakítás körül

"A jelen esetben a bank által az állami tőkejuttatásért fizetett ellenszolgáltatás nem felel meg az uniós szabályoknak, és úgy tűnik, hogy a verseny indokolatlan torzításának elkerülésére sem tették meg a szükséges óvintézkedéseket" - fogalmazott.

Az FHB 2009 márciusában két támogatási intézkedés kedvezményezettje volt: 120 milliárd forint hitelhez jutott, és 30 milliárd forintos tőkeinjekcióban részesült. Magyarország álláspontja szerint az intézkedések a bankokat támogató hatályos likviditási és feltőkésítési programok keretébe tartoznak, amelyeket az Európai Bizottság engedélyezett, és az intézkedéseket kezdetben nem jelentette be jóváhagyásra.

A brüsszeli bizottsággal folytatott levélváltást követően a magyar kormány ez év júniusában benyújtotta a bank szerkezetátalakítási tervét.

Az Európai Bizottság azonban úgy ítéli meg, hogy a tőkeinjekciót nem a garanciavállalási és feltőkésítési program feltételei alapján ítélték oda, ezért annyiban jogellenes állami támogatásnak minősül, hogy nem kapott uniós jóváhagyást az odaítélés előtt. A támogatás meghaladja azt a korlátot, amelyet feltőkésítések esetében a kockázattal súlyozott eszközök 2 százalékában határoztak meg, és amely alatt a támogatást még nem kell bejelenteni.

A szerkezetátalakítási terv előzetes vizsgálata alapján a bizottságnak komoly kétségei vannak abban a tekintetben is, hogy a bank által az államnak a tőkeemelésért fizetett ellentételezés elegendő-e, lehetővé teszi-e a bank saját hozzájárulását a szerkezetátalakításhoz. Látva az FHB terjeszkedési stratégiáját és közelmúltbeli részesedésszerzéseit, az Európai Bizottság megkérdőjelezi, hogy megtették-e a szükséges intézkedéseket a támogatás által okozott versenytorzítás elkerülésére. A bizottságnak mindezeken túl több információra van szüksége annak az állításnak az alátámasztásához, hogy az FHB a jelenlegi terv alapján helyre fogja állítani hosszú távú életképességét.