Összefogott a Mastercard és az OTP - mit vállaltak?
A kártyás fizetési rendszereknél a verseny több szinten valósul meg; egyrészt a kártyatársaságok szintjén, másrészt a kibocsátók és az elfogadók között. Egy kártyatársaság célja egyrészt, hogy minél több olyan kártya legyen a piacon, amely az ő logóját viseli, másrészt, hogy minél több helyen fogadják el e kártyákat. A kibocsátó bankok pedig abban érdekeltek, hogy minél jobb termékeket és szolgáltatásokat, minél jövedelmezőbben tudjanak ügyfeleiknek kínálni.
Az OTP és a Mastercard 2012-ben szerződést kötöttek. Az OTP akkor azt vállalta, hogy
- eléri a Mastercard által évente meghatározott forgalmi szinteket (forgalmi kikötés),
- eléri a Mastercard által meghatározott kártyaarányszámot az OTP a betéti kártya portfolióján belül (kártyaarány-kikötés).
A Mastercard pedig azt vállalta, hogy különböző támogatásokat nyújt az OTP-nek a fenti célok megvalósításához.
Ennyire nem lehet kizárni a versenytársakat
A GVH 2013-ban indított eljárást a fenti megállapodás vizsgálatára, mert valószínűsítette, hogy az OTP és a Mastercard közötti szerződés korlátozhatja az értékesítési lehetőségek közötti választást, illetve akadályozhatja a versenytársak piacra lépését. Végül a kártyaarány-kikötés esetében jutottak arra, hogy az egyedi márkakikötésnek minősül, mert meghaladja az Európai Bizottság gyakorlatában szereplő 80%-os lekötöttségi mértéket.
Ha ezt a 80 százalékos vállalást megszüntetik, kiküszöbölhető a versenytörvény és az Európai Unió működéséről szóló szerződés versenykorlátozó megállapodás tilalmára vonatkozó rendelkezéseinek sérelme - írja a GVH.
Meg is szüntették
A GVH a vállalkozások vállalásai alapján kötelezettségként azt írta elő, hogy az OTP a kártyaarány vállalására vonatkozó kikötését és a Mastercard ennek elérését ösztönző támogatását 2014. január 1-jei hatállyal visszamenőlegesen szüntessék meg a köztük fennálló, öt éves időtartamra szóló támogatási megállapodásban - a helyzet így a felek vállalásainak köszönhetően rendeződött, bírságot nem szabtak ki.
A GVH közleményében azt is elismeri: a megállapodás hozzájárult az érintésmentes technológia magyarországi elterjedéséhez.
Hogyan tároljuk a megújuló energiát? A jogi környezet mennyire felhasználóbarát? Haladunk-e a hálózatfejlesztéssel? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat. 
