Néhány órával azt követően, hogy a Magyar Telekom közzétette tavalyi gyorsjelentését, amelynek oldalvizén bejelentette, hogy a 2019-es üzleti éve után a korábban bejelentett 27 helyett csak 20 forint osztalékot fizet egy részvényére, újabb rossz hírt kellett feldolgoznia a befektetőknek.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése alapján a Magyar Telekom megtévesztően sugallta lakossági ügyfeleinek szóló reklámkampányaiban 2016 augusztusától 2017 áprilisáig, hogy a számukra kínált mobiltelefon-készülékekért kizárólag a feltüntetett árat kell fizetni. A reklámokból ugyanis nem derült ki, hogy a telefonkészülékekhez kapcsolt, 2 éves hűségidővel értékesített tarifacsomagok havidíja a telefonok árának egy részét is tartalmazza. A hirdetések alapján a fogyasztók nem ismerhették az előfizetésbe beépített árrész nagyságát, így végső soron azt sem, hogy milyen áron jutnak a készülékekhez.
A Versenyhivatal vizsgálatában feltártak alapján az előfizetőknek a két éves hűségidő alatt NEXT S csomag esetén összesen 36 ezer, NEXT M csomag esetén összesen 96 ezer forinttal többet kellett fizetniük, mintha ugyanazon előfizetésre készülékvásárlás nélkül szerződtek volna. A Versenyhivatal álláspontja szerint így megtévesztő volt a reklámkampányokban feltüntetett, kedvezményesnek mondott, esetenként 0 forintos ár.
2019 végén a Gazdasági Versenyhivatal több jelentős bírságot is kiszabott telekommunikációs vállalkozásokra hasonló magatartások miatt:
· A Telenornak 1,8 milliárd forintot kell fizetnie, amiért több mint egy évig nem tájékoztatta a fogyasztókat arról, hogy 0 forintosnak vagy kedvezményes árúnak hirdetett készülékei díjának egy részét beépítette az előfizetői díjba.
· A Vodafone a piacelsőségét állította megalapozatlanul „Európa legnagyobb 4G partnerhálózata” és „Európa legnagyobb 4G hálózata” szlogenjeivel, ezért 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki rá a Hivatal.
· Ugyancsak a Magyar Telekomot marasztalta el a GVH a „Most generáció” kampányban ígért „maximális sebességű hálózat” állítás miatt. A cég e magatartásért 350 milliós bírságot kapott, amelyet 100 millió forintig van lehetősége csökkenteni a fogyasztóknak nyújtott kompenzációval.
A magas versenyfelügyeleti bírságokat az indokolta, hogy az érintett cégek visszaeső jogsértőknek bizonyultak -- olvasható a GVH lapunknak elküldött közleményében. Hozzátéve, a jövőbeli jogsértések visszaszorítását a Hivatal azzal is elő kívánja mozdítani, hogy több ügyben is előírta úgynevezett megfelelési (compliance) program kidolgozását vagy fejlesztését. Az ilyen programok megvalósítása kötelezi a cégeket, hogy még a reklámkampányok üzeneteinek kidolgozásakor ellenőrizzék azok megfelelését a fogyasztóvédelmi előírásoknak.
Frissítés:
A Magyar Telekom a következők közlésére kérte lapunkat:
"A Telekom folyamatosan törekszik arra, hogy kedvező konstrukcióban kínáljon okostelefont ügyfeleinek. A GVH által kifogásolt kampány kapcsán a Telekom a jogsértést nem ismeri el, a döntés ellen várhatóan jogorvoslattal él, erről a döntés részletes tanulmányozását követően dönt."
Egy vállalat mérlegében nincs olyan sor, hogy „tévesen értelmezett munkaerőpiaci szabályozás”. 
