|
| (Fotó: Eidenpenz József) |
Óriási emelkedésen van túl a Bitcoin, állítólag 2017 vége óta nem ugrott ekkorát: kevesebb, mint két nap alatt 23 százalékot, 4100 dollárról… pardon, mire leírtuk, már 25 százalékot, 5100 dollár fölé. November óta nem fordult elő, hogy elérte volna az 5000 dolláros határt. A második legnagyobb kriptodeviza, az ether vagy éter ugrása is hasonló, 140 dollárról 173 dollárra. Egyes alternatív kriptodevizák 40-60 százalékkal mentek fel, mint a liitecoin, a bitcoin cash, a dash vagy a vicces dogecoin. (Utóbbi valószínűleg Elon Musk új megnyilatkozása miatt, aki azt mondta, az a kedvence.)
Megismétlődik a 2017 végi őrület? Senki sem tudja, az sem világos, minek köszönhető ez az emelkedés. A kriptodevizák története tele van hirtelen és nagyon nagy mértékű ármozgásokkal, ennek ellenére az utóbbi hetekben vagy pár hónapban eléggé nagy volt a csend. A bitcoint mostanában szinte odaszögezték a 4000 dollárhoz.
Egy áprilisi tréfa indította volna el a bitcoin új keletű szárnyalását? Azt terjesztette valaki hétfőn viccből, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC végre engedélyezte a bitcoin-ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) létrehozását. Erre a hírre ugyanis nagyon régen vár a kriptodeviza-rajongó befektetők tábora.
Gyanúba kerültek a robotok
Mint a messiást, úgy várták tavaly az ETF-eket, amelyek – hídként a hagyományos befektetési piacok és a szabályozatlan kriptovilág között – friss vételi erőt vonzhatnának a piacra. Ez a hír kacsának bizonyult ugyan, de a SEC valóban kiadott ma egy állásfoglalást, a digitális “tokenek” (érmék, zsetonok) jogállásával kapcsolatban. Ezt is már fél éve várta a piac, és azt próbálja rendbe rakni, mikor számítanak ezek vállalati részesedésnek, részvénynek, és mikor nem. Ami nem mindegy, mert az első esetben a részvénypiac szabályai vonatkozhatnak rájuk.
Mások technikai shortzárásokról beszélnek, a Bloomberg pedig azt írja, az algoritmusok alapján kereskedő, robotizált hedge fund-ok kerültek gyanúba, mint az emelkedés elindítói. Ezekből ugyanis csak szeptember óta 17-et indítottak, és képesek voltak tavaly, eső árak mellett is nyereséget elérni.
Hamisítják a forgalmat?
A technikai elemzők főleg azzal vannak főleg elfoglalva, hogy a bitcoin hosszú idő óta először áttörte a 200 napos mozgóátlagot. Az 5200 dolláros árfolyam viszont állítólag komoly ellenállásnak számít. Vannak viszont, akik manipulációra gyanakszanak. Erre célozgat a Reutersnek nyilatkozó kereskedő is, aki egy százmillió dolláros értékű rejtélyes megbízásról beszél az ármozgás hátterében.
Az régi félelem a piacon, hogy a bitcoin-forgalom egy része imitált, hamis, manipulatív. (Ennek eszköze pedig állítólag a tether nevű tranzakciós kriptodeviza.) Egyes becslések 80-95 százalékra teszik a nem valódi forgalom arányát. Eszerint több milliárd dollár helyett csak pár százmillió dollár lenne a valós átlagos napi forgalom. (A Coinmarketcap.com ma viszont 21 milliárd dolláros volument mutat bitcoinból és tíz milliárdot etherből.)
Az Y generáció veszi
A kriptodeviza azonban generációs kérdés is. Nyilván akik jobban értenek a modern technikához, jobban megértik és sokkal valószínűbb, hogy vásárolni fogják. Ezek pedig főleg a fiatalabbak, kisebb számban a középkorúak. (Sohase vegyél olyan befektetést, amit nem értesz – mondta Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb embere.)
Az ezredforduló előtt született, 24-38 éves gazdag fiatalok (Y generáció) fektetnek leginkább kriptodevizákba – írta nemrég egy tanulmány. Közülük azoknak, akik legalább 50 ezer befektethető dollárral rendelkeznek, 25 százalék vásárolt már kriptodevizát, és további 31 százalékuk érdeklődik ez iránt – írta a Forbes.
Az 50 ezer dollár is kevés?
Ezen vevők számának lassú emelkedése, a “nagy jövedelemtranszfer” miatt pár év múlva 50 ezer dolláros árfolyamot tart valószínűnek most egy másik előrejelzés. Persze a hasonló jóslatoknak se szeri, se száma, a rajongók közül sokan ezt az értéket pedig kifejezetten konzervatívnak tartják. Ennél sokkal nagyobb, akár millió dolláros számokat is lehet olvasni. Ahogy azt is szinte naponta megírják valahol, miért kéne a bitcoinnak és társainak sürgősen nullát érnie.
Az Alapblog tapasztalt krioptodeviza-szakértője, aki Fizikus néven publikál és már több jóslata szépen bejött, januárban négy éves ciklusokra osztotta fel a bitcoin eddigi áralakulását. Volt “életjelek éve” (2012, 2016), a “mánia éve” (2013, 2017), összeomlás éve (2014, 2018), vergődés éve (2015, és “talán 2019”). Ennek alapján 2020-2021-re lehetségesnek tartott egy újabb emelkedő szakaszt.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
