|
| Fotó: EPA/Szergej Dolzsenko |
Az azeri jegybank december 21-én leállította nemzeti valutája, a manat támogatását, mivel az intervenciókra devizatartalékának csaknem a felét elköltötte egy év alatt.
Egyre nagyobb a baj?
Még februárban a manatot 33,5 százalékkal értékelték le a dollárhoz és 30 százalékkal az euróhoz képest, majd ezután a manat árfolyamát a dollárhoz kötötték, az addigi euróból és dollárból álló kosár helyett.
Az azeri devizatartalék november végén a jegybank értékelése szerint kritikus szintre, 6,2 milliárd dollárra apadt az egy évvel korábbi 14,9 milliárd dollárról.
Beütött a gyenge olajár
A manat gyengülését a kőolaj drasztikus árcsökkenése okozza. Az olaj- és gázkivitel teszi ki az azeri export 95 százalékát, és az állami bevételek 75 százalékát. Az azeri olajtermelés az idei első 11 hónapban 38,3 millió tonna volt, 0,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
|
| Az olajár havi alakulása. |
Az azeri parlament által nemrég elfogadott idei évi költségvetés szerint a hazai össztermék (GDP) növekedése 1,8 százalékra lassul a tavalyi 4,4 százalékról. A költségvetésen a kormány 50 dolláros hordónkénti átlagos olajárral számol a tavalyi 90 dollár után.
Az olajágazat súlya a GDP-n belül idén várhatóan 53,5 százalékra csökken a tavalyi 65,3 százalékról. A gazdasági növekedés drámaian lelassult a 2003-2007 közötti, a kőolajárak emelkedésétől fűtött korszakhoz képest, amikor is éves átlagban 21 százalékkal növekedett a hazai össztermék (GDP). 2013-ban már csak 5,8 százalékkal, 2014-ben 3 százalékkal gyarapodott az azeri gazdaság.
Azerbajdzsán 40,7 millió tonna kőolajat és 30,2 milliárd köbméter földgázt termelt tavaly becslések szerint. Idén az olajtermelés 40 millió tonnára, a gáztermelés 30 milliárd köbméterre mérséklődik.
De minden szomszédos országról volt egy-két jó szava a miniszterelnöknek. 
