Ezek a pontok békeidőben láthatatlanok, válság idején viszont azonnal geopolitikai eszközzé válnak. A Hormuzi-szoros, amelyet cikkünkben „az iráni ütőkártyaként” említettünk, ennek a leglátványosabb példája, de messze nem az egyetlen.
A történelemben a tengeri nagyhatalmak, a Brit Birodalomtól az Egyesült Államokig, mindig stratégiai célként kezelték ezeknek a szorosoknak az ellenőrzését. Aki ezeket kontrollálja, régiók, sőt kontinensek felett is nyomást tud gyakorolni. Ahogy pedig a világrend átalakul, ezek a pontok egyre inkább a konfliktusok középpontjába kerülnek.
A legjelentősebb tengerinyersolaj- és olajtermékszállítási útvonalak és szorosok (millió hordó/nap)
Forrás: EIA: Country Analysis Brief: World Oil Transit Chokepoints (2024), ArcGIS Online, Concorde
Hormuz: a világ egyik legfontosabb útvonala
Az elmúlt hetekben a Hormuzi-szoros válsága gyakorlatilag mindennap a címlapokon szerepelt, az egész világ azt találgatja, meddig marad fenn a lezárás, és mekkora gazdasági károkat okozhat. >>>
Irán a nyugati és izraeli katonai csapásokra válaszul olyan eszközhöz nyúlt, amely jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. Ezen a szűk tengeri kapun normál időszakban napi mintegy 20-21 millió hordó olaj és finomított termék, a globális kőolajfogyasztás körülbelül egyötöde halad át, miközben a világ LNG-kereskedelmének közel 20 százaléka is itt bonyolódik. Emellett jelentős műtrágya-, petrolkémiai és egyéb ipari termék szállítása is ehhez az útvonalhoz kötődik, ezért a Hormuzi-szoros a világgazdaság egyik legnehezebben helyettesíthető szűk keresztmetszete.
Ha a lezárás két-három hónapig vagy tovább elhúzódik, az szinte biztosan globális recesszióhoz és tartósan magasabb szénhidrogénárakhoz vezet. A szoros így nemcsak kereskedelmi útvonal, hanem Irán kezében rendkívül erős geopolitikai kényszerítő eszköz is, amellyel Teherán azt üzeni: nem lehet következmények nélkül politikai nyomást gyakorolni rá, és szükség esetén később is hajlandó ehhez az eszközhöz nyúlni.
Báb el-Mandeb: az első figyelmeztetés
De nem a Hormuzi-szoros az első olyan tengeri szoros az elmúlt években, amely miatt zavar keletkezett a globális kereskedelemben, hasonló helyzet kialakult már a Báb el-Mandebnél is. Miután 2023 végén az izraeli-palesztin háború nyomán a jemeni húszik a palesztin ügy támogatására hivatkozva nyugati vagy Izraelhez köthető hajókat kezdtek támadni, a Vörös-tenger forgalma drámaian visszaesett, és az útvonal azóta sem állt teljesen helyre. Emiatt most különösen nagy a kockázata annak, hogy a Hormuzi-szoros blokádjával párhuzamosan ismét felerősödnek a nyugati kötődésű tankerek elleni támadások.
A szoros kulcsfontosságú az Európa és Ázsia közötti kereskedelem szempontjából. Még ha Afrika megkerülésével helyettesíthető is, az jelentősen meghosszabbítja a szállítási időt és megdrágítja a fuvart. Normál időszakban napi mintegy 4-4 millió hordó olaj és finomított termék halad át rajta mindkét irányban, miközben számos más ipari és fogyasztási cikk is ezen az útvonalon jut el a célpiacokra. A kockázat az, hogy a két szoros problémája összeadódik. Ha Hormuz és a Vörös-tenger egyszerre sérülne, az már nem regionális zavar lenne, hanem globális ellátási sokk.
Olajszállítási csomópontok a Közel-Keleten
Forrás: EIA: Country Analysis Brief: World Oil Transit Chokepoints (2024), ArcGIS Online, Concorde
Csendes, de kritikus pontok Európa peremén is vannak
A dán szorosok és a Dardanellák kevésbé vannak reflektorfényben, mégis komoly geopolitikai jelentőséggel bírnak. Kulcsfontosságú kijáratot jelentenek az orosz energiahordozó-export számára, itt halad át az orosz tengeri nyersolajexport közel egyharmada. A török szorosok pedig a Fekete-tenger térségéből érkező forgalom, köztük a kazah export szempontjából jelentenek stratégiai útvonalat.
Az orosz-ukrán háború kitörése után, 2023-ban felmerült, hogy Dánia szigorúbban ellenőrizhetné, sőt akár feltarthatná az orosz olajat szállító tankereket, de ez végül nem valósult meg. Egy szélesebb háborús konfliktusban viszont az ilyen tengeri kapuk ellenőrzése hirtelen nagyon is használható stratégiai eszközzé válhat.
A török szorosok esetében ezt már 2022-ben is láthattuk, amikor Ankara a Montreux-i Egyezmény alapján korlátozta a hadihajók áthaladását.
Panama és Kuba: amerikai kontrollpontok
A Panama-csatorna és Kuba kérdése ma is fontos eleme az amerikai geopolitikai gondolkodásnak, még ha nem is ugyanúgy, mint a klasszikus tengeri szorosok esetében. A csatorna kulcsszerepet játszik az Egyesült Államok keleti partja és Ázsia közötti kereskedelemben, különösen azóta, hogy a nagyobb hajók számára is megnyílt az útvonal.
A Panama-csatorna katonai szempontból is stratégiai eszköz, lehetővé teszi, hogy az amerikai haditengerészet gyorsabban csoportosítsa át erőit az Atlanti- és a Csendes-óceán között. Kuba jelentőségét pedig az adja, hogy a Karib-térségben elfoglalt helyzete miatt az amerikai tengeri mozgástér és a Panama felé vezető útvonalak szempontjából is érzékeny pont. Nem meglepő, hogy Washington történelmileg mindig kiemelt stratégiai jelentőséget tulajdonított a csatornának és Kubának.
Ez adja a hátterét annak is, hogy Donald Trump miért kezeli különösen élesen a Panama-csatorna körüli kínai jelenlét kérdését, és miért zavarja Kuba politikai orientációja évtizedek óta az amerikai biztonságpolitikai gondolkodást. Energiaipari szempontból a csatorna szintén fontos: az EIA szerint 2023-ban napi mintegy 2 millió hordó kőolajtermék haladt át rajta.
Panama és Kuba fontossága az Ázsia felé irányuló tengeri szállításban
Forrás: ArcGIS Online, Concorde
Malaka és Arktisz: a jövő pontjai?
A Malaka-szoros az Indiai-óceán és a Csendes-óceán térsége közötti egyik legfontosabb átjáró, amely lehetővé teszi a tengeri szállítást Kelet-Ázsia és Európa, valamint a Közel-Kelet és Afrika között. Energiaipari szempontból ez az egyik legkritikusabb útvonal a világon: 2024-ben napi mintegy 24 millió hordó olaj és finomított termék haladt át rajta.
Egy elhúzódó zavar nemcsak az ellátási láncokat rázná meg, hanem több százmillió, sőt milliárdok életét is érintené az energia-, nyersanyag- és iparcikk-ellátáson keresztül. Kína számára ez az egyik legnagyobb nemzetbiztonsági sebezhetőség, mivel kőolajimportjának jelentős része ezen a szoroson keresztül érkezik. Ahogy éleződik az amerikai-kínai verseny, szinte biztos, hogy erről az útvonalról is egyre többet hallunk majd.
Malaka és egyéb alternatív csendes-óceáni szorosok
Forrás: EIA: Country Analysis Brief: World Oil Transit Chokepoints (2024), ArcGIS Online
Egy új kapu nyílik?
Az Északi-sarkvidék az éghajlatváltozás nyomán fokozatosan felértékelődik, mivel a jég visszahúzódása időszakosan elérhetővé teszi az Európa és Kelet-Ázsia közötti északi hajózási útvonalakat. Ez hosszabb távon részben átformálhatja a Malaka-szoros, a Szuezi-csatorna és a Báb el-Mandeb jelentőségét is.
Oroszország számára ez különösen vonzó, mert a legfontosabb északi útvonalak jelentős része a partvidéke mentén húzódik, így Moszkva a térség meghatározó kapuőrévé válhat. Peking számára ez egy újabb lehetőség a tengeri sebezhetőség csökkentésére.
Az Egyesült Államok ezzel szemben attól tarthat, hogy az északi útvonalak erősödése mérsékli a hagyományos tengeri fojtópontok, mindenekelőtt a Malaka-szoros stratégiai súlyát, és ezzel csökkenti Washington mozgásterét Kínával szemben. Ez is magyarázza, hogy Donald Trump miért kezeli kiemelt nemzetbiztonsági kérdésként Grönlandot és tágabban a sarkvidéket.
Hajózási útvonalak az északi sarkkörnél
Forrás: Britannica Kids, Concorde
Ahogyan tehát arra korábbi cikksorozatunkban is rámutattunk, a globális gazdaság működése néhány nehezen helyettesíthető tengeri átjáróra épül. Ahogy a geopolitikai verseny erősödik, ezek jelentősége tovább nő, miközben a rendszer stabilitása csökken.
Joggal számíthatunk így arra, hogy a jelenlegi zavarok nem egyszeri sokkok, hanem egy átalakuló világrend tartós kísérőjelenségei.
A cikk a concordeblogon jelent meg.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Ezeket az országokat célozza majd. 
