A magyar kormány, mint Horvátország legjelentősebb külföldi befektetőjének, a Mol-nak legnagyobb tulajdonosa, a mai ülésén áttekintette az olajipari társaság horvátországi befektetésével kapcsolatban kialakult helyzetet. Úgy vélik, a Mol maradéktalanul teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségeit és az elmúlt években közel 3 milliárd eurót fektetett be, ezzel szemben a horvát fél kötelezettségeinek nem vagy csak részben tett eleget.
Ez már nem gazdasági vita
Mindezek miatt - a Mol és a horvát fél közötti nézeteltéréseket – a magyar kormány eddig a tulajdonostársak, részvényesek közötti gazdasági vitának tekintette. Az elmúlt napokban azonban olyan események történtek, amelyek a magyar Kormány számára már világossá tették, hogy nem pusztán erről van szó.
A közlemény szerint Horvátországban a Mol ellen zajló folyamatos politikai kampány mellett, a horvát pénzügyminiszter nyilvános fenyegetése országa legnagyobb befektetőjével szemben, valamint a horvát igazságügyi szervek általi eljárások a Mol egyes vezetőivel szemben is arra utalnak, hogy gazdaságon kívüli eszközökkel kívánnak nyomást gyakorolni. Ezek a módszerek az Európai Unióban elfogadhatatlanok, ezeket a lépéseket Magyarország nem hagyhatja válasz nélkül - írják.
A magyar kormány számára elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy előbb nyilvános pályázaton kiválasztják a stratégiai partnert, amely jelentős befektetéseket hajt végre, - ezzel a világválság idején megmenti a Horvátország legfontosabb vállalatát az INA-t, majd utólag próbálják ezt a stratégiai partnert gazdaságon kívüli eszközökkel megfélemlíteni, s kivásárlás nélkül visszaszerezni az INA feletti irányítást.
A magyar kormány döntést hozott
Ezen előzmények után a kormány a mai ülésén a következő döntéseket hozta. Egyrészt a kormány a magyar állam képviseletében, mint a legnagyobb tulajdonos felkéri a Mol menedzsmentjét vizsgálja felül a társaság portfólióját adott esetben készítse elő a Mol tulajdonában lévő INA részvények eladását a horvát kormány vagy harmadik fél részére.
Utasította továbbá a kormány az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol-t illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására. A magyar külügyminiszter pedig lemondja az október 3-án Dubrovnikban megrendezendő csúcstalálkozón való részvételét.
A Federal Reserve szerdán egyhangú döntéssel 25 bázisponttal megemelte az irányadó alapkamatot, amely így a 3,75 százalék–4,00 százalék-os célsávba emelkedett. 
