|
| Fotó: Szilveszter Farkas |
Dacára az állami közreműködőknek és a magyar gazdaság legjelesebb szereplőinek, a vártnál problémásabban sikerült csak bejegyezni a Budapesti Corvinus Egyetem mögött álló alapítványt, a Maecenas Universitatis Corvinit.
Az alapítvány nyilvántartásba vételéről hozott fővárosi törvényszéki végzésből kiderül, hogy első körben nem sikerült hibátlan alapító okiratot benyújtani, hiánypótlásra volt szükség.
A végzésben ez olvasható: "A kérelmező 2019. május 02. napján érkezett beadványában kérte a bíróságtól az általa alapított alapítvány nyilvántartásba vételét. Mivel a kérelem egyes elemeiben nem felelt meg a jogszabályok rendelkezéseinek, a bíróság 2. sz. végzésével hiánypótlásra hívta fel a kérelmezőt. A kérelmező a hiánypótlást 5. sz. alatt teljesítette, melyben kérte az alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősítését is. A kérelmező a hiánypótlási felhívás néhány pontja vonatkozásában eltérő jogi álláspontot jelentett be, illetve tartott fenn."
De mielőtt rátérnénk a vitatott részre, még egy érdekességre felhívjuk a figyelmet. A bejegyző magyar kormány képviseletében ugyanis egy olyan ügyvédi iroda - a Gál és társai - járt el, amelynek irodavezetője több Orbán-kormányban is magas beosztásban dolgozott. Gál András Levente 1999 és 2002 között az akkori Oktatási Minisztériumban dolgozott miniszteri biztosként, később közigazgatási államtitkárként, majd 2010 és 2011 között a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium közigazgatási államtitkára volt. Ezt követően, 2011 és 2012 között a Jó Állam fejlesztési koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztos volt a tárcánál. Azóta megint ügyvédi praxisát folytatja.
Ügyvédi tevékenységéről az akkor még más tartalmi politikát követő origo közölt négy évvel ezelőtt egy terjedelmes cikket, rámutatva, hogy az ügyvédi iroda szoros kapcsolatban állt a Pokorni Zoltán vezette XII. kerületi önkormányzattal, valamint bemutatta, hogy milyen adóoptimalizációs ügyletekben vett részt kézbesítési megbízottként.
Visszatérve a törvényszéki végzésre, abból pedig az derül ki, hogy a vita lényege a 600 millió forintos vagyonnal - vagyis a törvényi minimummal - kistafírozott közérdekű vagyonkezelő alapítvány esetében az volt, hogy meddig terjedhet a vagyonrendelő, illetve a kuratórium joggyakorlása az alapítvánnyal összefüggésben. A dokumentum alapján a kuratórium erős felhatalmatást kapott, az alapító jogai az alapító okirat módosítását illetően is korlátozottak.
A kuratórium elnöke Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója, tagja pedig Csák János üzletember, volt londoni nagykövet, Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, Martonyi János volt külügyminiszter és Lánczi András, a Corvinus rektora. Ők döntenek minden tartalmi kérdésben, ami a Corvinus jövőjét meghatározza. Ehhez a munkájukhoz az alapítvány 600 milliós vagyonán túl rendelkezésre áll az a mintegy 10 milliárd forint is, amit a MOL és a Richter-részvények átengedésével biztosított a kormány.
Legalább öten voltak a gépen, egy iszlamista szervezet azt állítja, ők lőtték le. 
