Az olajipari társaság működési eredményei ugyanakkor romlottak az elemzői várakozásoknak megfelelően, elsősorban a kutatás-kitermelés (upstream) üzletág gyengébb teljesítménye miatt. A csoport tiszta, újrabeszerzési árakkal becsült kamatfizetés, adózás és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) 95 milliárd forint volt, 17 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. A tisztított üzleti eredmény 21 százalékkal csökkent, 28,6 milliárd forintot tett ki.
Csökkenő árbevétel és eredmény
A társaság nettó árbevétele 7 százalékkal 1232 milliárd forintra csökkent az április-júniusi időszakban a konszolidált, nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alapján készült pénzügyi gyorsjelentés szerint.
Az év első hat hónapjában a Mol-csoport árbevétele 2353 milliárd forintot ért el, amely 10 százalékkal kisebb a bázisidőszakinál. A nettó eredmény az egy évvel korábbihoz képest 4 százalékkal mérséklődött, 44,9 milliárd forintot tett ki.
A féléves tiszta, újrabeszerzési árakkal becsült EBITDA 199,6 milliárd forint volt, 22 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. A tisztított üzleti eredmény 35 százalékkal 65,4 milliárd forintra csökkent.
Mivel magyarázza az elnök az eredményt?
A jelentés idézi Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, aki kiemelte, hogy az év első felében a vállalat felgyorsította kulcsfontosságú projektjeibe a beruházásait, amelyek a Mol jövőjének fő pilléreit képezik.
A jelenlegi alacsonyabb termelési szintet a nemrég értékesített mezők kieső termelésével magyarázta, hozzátéve, hogy az új organikus és inorganikus beruházások pozitív hatása ezután lesz érzékelhető. Az elnök-vezérigazgató szerint a következő negyedévekben magasabb termelési szinteket ér el a társaság, továbbá középtávú termelési céljait is megvalósítja az elkövetkező években.
Kevesebbet termeltek
Hernádi Zsolt kifejtette azt is, hogy az olajvállalat továbbra is kedvező lehetőségeket lát regionális kiskereskedelmi hálózatának bővítésében, és a nemrég vásárolt több mint 200 Eni-töltőállomás után várhatóan hamarosan újabb régiós retail akvizícióról számolhat be.
Az első féléves adatok alapján a kutatás-kitermelés (upstream) üzletág eredménye kisebb lett tavalyhoz képest. Ennek okai közé sorolja a jelentés, hogy a kelet-közép-európai régióban az érett mezők természetes termeléscsökkenése mellett a realizált gázárak is csökkentek a szabályozói változások miatt.
Az oroszországi ZMB mező értékesítése miatt is csökkent a kitermelés az egy évvel korábbihoz képest, és ennek hatását csak részben ellensúlyozta az északi-tengeri akvizíció és az intenzív nemzetközi mezőfejlesztési programok.
És voltak egyéb bajok is...
| A Mol részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában kereskednek, a papír csütörtöki záróára 11 345 forint volt, az elmúlt egy évben 11 150 és 16 950 forint között mozgott. |
A feldolgozás-kereskedelem üzletág (downstream) nyeresége is mérséklődött, elsősorban az üzemanyagok árrésének jelentős csökkenése, továbbá a nem tervezett leállások miatt.
A beruházások és befektetések értéke 2014 első fél évében 247 milliárd forint volt, amelyből 98 milliárd forintot tettek ki az akvizíciós költések, melyet főleg az északi-tengeri akvizíció első negyedéves lezárása magyaráz.
A pénzügyi műveletek nettó vesztesége 32 milliárd forintot tett ki, főként a hiteleken és a vevői és szállítói számlákon elszenvedett árfolyamveszteség eredményeként.
A Mol-csoport működési cash-flowja az egy évvel korábbihoz képest 52 százalékkal 141 milliárd forintra csökkent az első fél évében.
A nettó eladósodottsági mutató 18,5 százalékon állt 2014 első fél évének végén, közel 3 százalékponttal alacsonyabban, mint egy évvel korábban.
Folytatódik a kamatstop, bár máshol jobban hasznosulnának az erre költött milliárdok. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
