|
| Fotó: EPA/Szergej Dolzsenko |
Földgázhiány súlyosbítja a posztszovjet Azerbajdzsán gazdasági problémáit: bár ők birtokolják a világ legnagyobb gázmezőjét, a Kaszpi-tengerben lévő Sah Deniz lelőhelyet, az itt kitermelt gázt azonban előre eladták, így az ország lakosságának már nem marad. Azerbajdzsán éves gázszükséglete 12 milliárd köbméter, tavaly 1,4 milliárd köbméteres hiány alakult ki, ezt próbálják importtal befoltozni. Tavaly Baku napi 2-4 millió, 2016 egészében összesen 286 millió köbméter gázt vásárolt Irántól.
Iránból azonban meglehetősen drága gázt importálni, jobb ajánlatot ugyanakkor nem találtak: Türkmenisztánnal szintén az anyagiakon akadt fel a tárgyalás, akárcsak az esetleges orosz export kapcsán. Nem egyszerű a lakosság élete odakint, Azerbajdzsánban 12 százalékos az infláció, januárban pedig mind a földgáz, mind a kenyér drágult, emiatt egyre több az összecsapás, tüntetés az országban. A kialakult helyzet a helyi fizetőeszközt is megviselte, a manat értéke történelmi mélypontra süllyedt február 1-jén, amikor 1 dollárért 1,92 manatot adtak, azaz 2015 vége óta felére csökkent az azeri pénz értéke.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
