Szollár Domokos, a magyar olajtársaság kommunikációs igazgatója elmondta: értesültek arról, hogy Hernádi Zsolt nem szerepel a listán, de hivatalosan érdemben nem kívánják kommentálni.
| Hernádi Zsolt decemberben azt mondta, meglepte, hogy a horvátok kiadták a nemzetközi körözést ellene, de szerinte az még a horvát alkotmánnyal is ellentétes. Azt mondta az első, sokkszerű élmény után másodlagossá vált számára az ügy. Részletek >>> |
A hvg.hu-nak hétfőn az ügyet jól ismerő forrás azt mondta, hogy az Interpol honlapjáról két hete törölték Hernádi Zsoltot azt követően, hogy felfüggesztették az eljárást.
A portál felidézi, hogy Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját korábban vesztegetéssel vádolták meg Zágrábban. Hernádi Zsolt ellen azt követően adták ki a körözést, hogy a Mol elnök-vezérigazgatója tavaly szeptember 25-ig nem jelent meg Zágrábban a gyanúsítotti kihallgatásán.
A zágrábi megyei bíróság ügyészségi kezdeményezésre rendelte el előzetes letartóztatását. Az elnök-vezérigazgató ezt követően került fel az Interpol körözési listájára, sőt, mivel Horvátország júliustól az Európai Unió tagországgá vált, a zágrábi hatóságok európai elfogatóparancsot is kiadtak ellene.
A vesztegetési ügyben korábban a magyar Központi Nyomozó Főügyészség már folytatott egy eljárást, amit bűncselekmény hiányában megszüntettek. Erre hivatkozva utasították el a horvát kérést is, amelyben Zágráb Hernádi Zsolt kiadatását kérte.
A Mol végig határozottan cáfolta a gyanúsítást.
A hvg.hu ismerteti, hogy a vonatkozó jog szerint a körözést vissza kell vonni, ha elrendelésének oka megszűnt. Ez azt jelenti, hogy a körözési listáról három esetben lehet lekerülni: ha az illető meghalt, ha elfogták, illetve ha a nemzetközi elfogató parancsot kiadó szerv visszavonja azt. Tekintve, hogy az első két lehetőség nem áll fenn, az utóbbi történhetett - olvasható az internetes lapban.
Nem tudják, miért nincs rajta a listán
Hogy Hernádi miért nem szerepel az Interpol listáján, azt a zágrábi megyei bíróság és a horvát belügyminisztérium sem tudja, ezért a belügyminisztérium az Interpoltól kért információt az ügyben. A bíróság és a belügyminisztérium szóvivője is azt közölte hétfőn, hogy a szervezetek nem tettek lépéseket annak érdekében, hogy a Mol elnök-vezérigazgatója lekerüljön a listáról.
A lehetséges vádemelés középpontjában az az 1996-os eset állna, amikor Kuba lelőtte egy kubai emigráns csoport repülőgépeit. 
