Nem részesült a Mol Nyrt. állami támogatásban az általa kitermelt szénhidrogének után fizetendő bányajáradékok összegének megállapítása során - foglalt állást csütörtökön közzétett jogi szakvéleményében Nils Wahl, a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság főtanácsnoka az Európai Bizottság és a magyar energiavállalat jogvitájában.
Bár a főtanácsnoki előterjesztés nem köti a bíróságot a későbbi ítélethozatalban, de a tapasztalatok szerint az ítéletek többnyire nem állnak gyökeres ellentétben az ügy alapos tanulmányozására kijelölt főtanácsnok álláspontjával.
A Mol és a magyar kormány 2005-ben megállapodást kötött, aminek értelmében a Mol által a kitermelt szénhidrogének után fizetendő bányajáradékok a Mol legtöbb magyarországi szénhidrogénmezője tekintetében 2020-ig változatlan összegűek maradnak. A magyar bányászati törvény 2008 elején hatályba lépett módosítása a kőolaj világpiaci árának emelkedésével összefüggésben a bányajáradék jelentős emeléséről rendelkezett, ami viszont az említett Mol-megállapodásban foglalt kedvezményeket nem érintette.
2010 júniusában az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Mol-megállapodás és a törvénymódosítás együttes hatásaként a Mol mentesül olyan pénzügyi terhek megfizetése alól, amelyeket a versenytársaknak meg kell fizetniük. Brüsszel szerint ez a kedvezmény az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősül.
A Mol megtámadta az Európai Bizottság határozatát az EU Bíróságán, amely 2013. november 12-én a magyar félnek adott igazat. Az Európai Bizottság azonban fellebbezést nyújtott be.
A főtanácsnok - a törvényszékhez hasonlóan - úgy véli, hogy a vizsgált időszakban hatályos magyar jogszabályok a Mol versenytársainak is lehetővé tették volna a társaság által 2005-ben aláírt hasonló megállapodások megkötését, és az, hogy nem éltek ezzel a lehetőséggel, nem indokolja, hogy jogosulatlan versenyelőnyt állapítsanak meg a Mol esetében.
Egy katona és civil társa „vállalkozása” volt. 
