Az Egyesült Államokkal ellentétben Németországban nem kell büntetést fizetnie a Volkswagen (VW) német járműgyártó csoportnak, amiért a károsanyag-kibocsátási adatokat meghamisító szoftverrel szerelt fel több mint 10 millió dízelmotort. A szövetségi közlekedési minisztérium szóvivője, Ingo Strater szerdán Berlinben megerősítette a Stern című hírmagazin értesülését, amely szerint a tárca eltekint a pénzbüntetés kivetésétől.
Ha ezt megteszi, már jó a németeknél
A VW köteles saját költségén megjavítani az érintett motorokat, ezzel helyrehozza hibáját - érvelt Ingo Strater a kormányszóvivői tájékoztatón. Hozzátette, hogy a tárca az arányosság elvét követi és a "vásárlók számára célravezető" megoldásnak tartja, hogy a jogsértő állapot megszüntetésére kötelezik a céget.
Arra a kérdésre, hogy a minisztérium pénzbüntetést is kivethetne-e a VW-re, a szóvivő azt mondta: "két különböző dolog, hogy mi az, ami lehetséges, és mi az, amit teszünk ebben az ügyben". A Stern szerint Németországban egy uniós előírás alapján 2009 óta büntetni kellene a kipufogógáz tisztítására szolgáló berendezést kikapcsoló szoftverekkel operáló autógyártókat, de a kormány nem ültette át a nemzeti jogba ezt a szabályt.
A VW-t az Egyesült Államokban 15 milliárd dollárra büntették a dízelbotrány miatt. A Volkswagen-konszern vezetője korábban úgy nyilatkozott, hogy hiába érzik magukat átverve a vevők Európában, nagyon megterhelné a céget, ha itt is kellene büntetést fizetni.
|
A Volkswagen bűne A botrány azzal kezdődött, hogy az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 2015 szeptemberében megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW - a legnagyobb európai autógyártó vállalat - elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el. |
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
