Meglepő következményekkel járt a Volkswagen dízelbotrányát követően (erről cikkeinket itt találja) az emissziós tesztek szigorítása: az autógyárak nagyobb motorok fejlesztésébe fogtak. Miután az autógyárak a károsanyag-kibocsátási előírások teljesítése érdekében már évtizedeket fordítottak egyre kisebb lökettérfogatú motorok fejlesztésére, a valós használati paramétereket a korábbinál jobban modellező emissziós tesztek bevezetése feltárta ezek hátrányait.
Ezeknek az autóknak befellegzett
A Reuters hírügynökséget tájékoztató szakmai források szerint a General Motors (GM), a Renault és a Volkswagen is egyaránt arra készül, hogy az elkövetkező három évben vagy megszüntesse legnépszerűbb kis benzin és dízel motorjaik gyártását, vagy növelje azok lökettérfogatát. Példájukat minden bizonnyal a többi autógyár is követi majd.
"A motorok lökettérfogatának csökkentésére alkalmazott technológia nem egyeztethető össze az emissziós előírások teljesítésével" - mondta Alain Raposo, a Renault-Nissan hajtáslánc technológiai igazgatója a Párizsi Autószalonon, megjegyezve, hogy "lassan elérjük a zsugorítás (downsizing) technológiai határait".
A Volkswagen, a Renault és a GM érdekeltsége, az Opel nem nyilatkozott a motorokra vonatkozó konkrét terveiről. Szakmai forrásokból azonban úgy tudni, hogy a GM 2019-es modellfrissítésében már megválik az 1,2 literes dízel motoroktól. A VW 1,4 literes háromhengeres dízel motorját négyhengeres 1,6 literes motorokkal váltja fel, a Renault pedig 10 százalékkal növeli annak az 1,6 literes dízel motornak a lökettérfogatát, ami 2011-ben váltotta fel a modellpalettán az 1,9 literes motort.
Kimatekozták
Az Európai Unió egyre szigorodó károsanyag-kibocsátási előírásaival a motorok lökettérfogatának csökkentésével igyekeztek lépést tartani az autógyárak, turbófeltöltéssel pótolva a teljesítmény így bekövetkező csökkenését. A VW Golf kategóriájú kompakt osztályban így általánossá váltak az egy liternél kisebb lökettérfogatú három hengeres motorok, sőt, egyes Fiat modellek már kéthengeres motorral futnak.
Ezek a mini-motorok laboratóriumi körülmények között, tesztpadon, irreálisan kímélő feltételek mellett könnyedén tudták teljesíteni a károsanyag-kibocsátási paramétereket. Az autógyárak, a hatóságok és a környezetvédő szervezetek persze mind pontosan tudták, hogy valós használati feltételek mellett a szén-dioxid és a nitrogén-oxid kibocsátás is jóval magasabb a teszteredményeknél, a diszkrepancia feloldása érdekében azonban nem tettek semmit.
Szigorodó szabályok évről-évre
Ezeknek az időknek azonban vége. A jövő évtől kezdődően az új autó modellek nitrogén-oxid kibocsátását már közúti körülmények között tesztelik majd és 2019-től már minden autónak meg kell felelnie a kibocsátási követelményeknek. Két évvel később pedig az üzemanyag-fogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás megállapítására is bevezetik a majd valós használati körülményeket jobban modellező nemzetközi mérési szabványt.
Szakértők azon a véleményen vannak, hogy a szigorodó tesztek gyakorlatilag megszüntetik az 1,5 liter lökettérfogatnál kisebb dízel és 1,2 liternél kisebb benzin motorok létjogosultságát. Más részről a nagyobb motorok megnehezítik majd a szén-dioxid-kibocsátás csökkentési célok elérését, ami viszont az elektromos és hibrid autók bevezetését teszi még égetőbb szükségszerűséggé.
Úgy tűnik, a bukaresti törvényhozás megszavazhatja Luca Niculescut kormányfőnek. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
