Senki nem szólt a horvátoknak, hogy Hernádi feljelentette őket?

Hernádi Zsolt. MTI Fotó: Mohai Balázs

Martina Dalic horvát gazdasági miniszter vizsgálatot rendelet el amiatt, mert a hatóságok több mint kétéves késéssel szereztek tudomást arról, hogy Hernádi Zsolt, a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. elnök-vezérigazgatója feljelentést tett az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) Zágráb ellen, mert a horvát hatóságok korlátozzák szabad mozgásában - írta a Jutarnji List horvát napilap.

Két hetük maradt

A horvát miniszterek a napokban a lapokból értesültek arról, hogy Hernádi Zsolt még 2015. június 15-én keresetet nyújtott be az EJEB-nek Horvátország ellen, mert szerinte Zágráb megsértette emberi jogait, amikor európai elfogatóparancsot adott ki ellene. A lap szerint emiatt a zágrábi megyei bíróságnak, valamint az államügyészségnek és a legfelsőbb bíróságnak mindössze két hét áll rendelkezésére, hogy megindokolja a Hernádi elleni európai elfogatóparancsot.

Stefica Staznik, aki Horvátország jogi képviselője az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, azzal védekezett, hogy az európai bíróság 27 hónapig nem értesítette őt a beadványról, és csak szeptember 1-jén kapott róla tájékoztatást, és ő azonnal értesítette erről a zágrábi illetékeseket.

Minden ügyről tudni akarnak

Martina Dalic úgy vélte: ez az ügy nagyon fontos a horvát kormány számára, ezért beszélni fog Staznikkal arról, történt-e mulasztás az európai bíróság tájékoztatási folyamatában.

Drazen Bosnjakovic igazságügyi miniszter, aki maga is a lapokból értesült az ügyről, találkozót sürget a horvát EJEB képviselővel nemcsak Hernádi keresetéről, hanem minden olyan ügyről, ami Horvátország ellen folyik az emberi jogok bíróságán Strasbourgban.

Az ügy háttere

Hernádi Zsolt ellen 2013 októberében adott ki európai elfogatóparancsot a horvát rendőrség, Hernádi neve felkerült az Interpol vörös, vagyis legmagasabb fokozatú körözési listájára is. Véglegesen csak 2016 novemberében került le róla, mivel a szervezet elutasította a horvátoknak azt a kérését, hogy újítsák meg a cégvezető ellen kiadott elfogatóparancsot (nem hivatalos magyarázat szerint azért, mert a magyar hatságok már folytattak Hernádi Zsolt ellen vizsgálatot a horvát vádakkal kapcsolatban és felmentő ítélet született).

A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait.

A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, és nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért sem. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016 decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére idén januárban közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot.