A cég közölte: jóllehet az intézményi befektetői közösség kedvezően reagált a vállalat üzleti előtörténetére, növekedési lehetőségeire és kilátásaira, a Wizz Air úgy döntött, ez idő szerint nem hajtja végre az elsődleges nyilvános kibocsátást, a légitársasági piacon tapasztalható volatilitás miatt.

A londoni tőzsdén közzétett bejelentés hangsúlyozza, hogy a Wizz Air üzleti tevékenysége továbbra is rendkívül kedvező, és ezt nem érinti a kibocsátás elmaradásáról hozott döntés.

Borult a terv

A Wizz Air május 22-én jelentette be, hogy Londonban tőzsdére viszi részvényeit. A társaság 200 millió euró bevételt várt a kibocsátástól. Az akkori bejelentés szerint a jegyzési könyveket a Barclays, a Citigroup és a JP Morgan pénzintézetek vezették volna, a kibocsátás főszervezőjének szerepére a Nomura pénzügyi szolgáltató csoport kapott megbízást.

Az akkor ismertetett tervek szerint a tőzsdei bevezetést a cég júniusban zárta volna le. A londoni bevezetést Váradi József vezérigazgató annak idején azzal indokolta, hogy a londoni a világ egyik legnagyobb tőzsdéje, amely jelentős hozzáférést biztosít a tőkéhez.

A bevezetés elmaradásáról szóló döntés okait a cég a londoni tőzsdén közzétett rövid hétfői közleményében - a piaci volatilitáson túl - nem részletezte.

Nehéz hét volt

A Financial Times online kiadása szerint azonban az európai légitársasági szektor "nehéz héten van túl": profitfigyelmeztetéseket tett közzé a Lufthansa és az ír nemzeti légitársaság, az Aer Lingus is. Mindemellett az egész szektort megrázta az a bejelentés, hogy az Emirates törölt egy 16 milliárd dolláros, 70 Airbus A350-es repülőgépre szóló megrendelést.

A londoni piacon tapasztalt tavaszi kibocsátási roham után számos újonnan bevezetett cég papírjával ráadásul immár az ajánlati áron vagy az alatt kereskednek, és az utóbbi időszakban néhány új kibocsátást csak az előzetes ársáv alján sikerült beárazni, ami aggályokat vet fel a "befektetői fáradtsággal" kapcsolatban - írta a Wizz Air döntésével kapcsolatos elemzésében a Financial Times.