08:10
Frissítés - az első gyengülési hullám egészen 322-ig lökte az euró árfolyamát, innen korrigált a jegyzés 319 forint alá.
|
| EUR/HUF - Forrás: Saxo |
07:30
Mekkorát bukik Magyarország és a forint?
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a tőzsdéken meredek zuhanás várható, a font akár kétszámjegyű gyengülést is mutathat a dollárral szemben, az euró is nyomás alá kerül. A forint a feltörekvő devizákkal együtt, de a kisebb sérülékenység miatt talán mérsékeltebb ütemben gyengülhet, így elérheti a 320-as szintet az euróval szemben.
Úgy vélte, a kilépés minimálisan lassíthatja a magyar gazdasági növekedést. Uniós forrásvesztéstől egyelőre biztosan nem kell tartani, mivel azt szerződésben rögzítették, a brit befizetési kötelezettség pedig nem szűnik meg a kiválás lezárásáig, de lehet, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus végéig sem. Utána nyilván csökken a brit befizetés, de a visszatérítés is, így kisebb forráson kevesebb országnak kell osztoznia - jegyezte meg a szakértő.
Az üzleti hangulat drámai romlása miatt azonban a beruházások mind Nagy-Britanniában, mind Európában jelentősen visszaeshetnek.
|
Zuhan a font, zuhan a forint Több mint harminc éve nem tapasztalt mélypontra zuhant a font a dollárhoz képest. Reggel fél nyolc körül a fontot 1,34 dollár körül jegyezték. Legutóbb 1985-ben állt ilyen alacsonyan.
A forint is folyamatosan gyengül, az euró jegyzése 320 körül jár.
|
Ezer kérdőjel - hogy lehet kilépni az EU-ból?
A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a kiválás nem egyik napról a másikra történik, legalább kétéves folyamat, és sok a kérdőjel körülötte. Kérdéses, hogy a brit miniszterelnök beadja-e a lemondását, előre hozott választásokat írnak-e ki, ebben az esetben ki tárgyal majd az EU-val kilépésről, újra ki akarnak-e lépni a skótok, és ezt követően az északírek, ami az Egyesült Királyság felbomlásához vezethet.
Kérdéses az EU stratégiája is, mivel nyilván nem szeretnék vonzóvá tenni a kilépést egy könnyű kiválással, ez viszont jelentősen tovább ronthatja a gazdasági kilátásokat. Kérdéses, hogy a kiválást követően meg tudnak-e egyezni Norvégiához vagy Svájchoz hasonló státuszról, ami viszont brit befizetést is megkövetel, amit pedig éppen el akarnak kerülni. Végül nem tisztázott az sem, hogy a londoni pénzügyi központ (City) áttelepül-e más EU tagállam területére - mondta.
Fel kell pörgetni a pénznyomdát
Ürmössy Gergely, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint hosszú tárgyalássorozat veszi kezdetét Nagy-Britannia és az Európai Unió között, ami több évig elhúzódhat.
A tárgyalások kimenetele körüli bizonytalanságok miatt a beruházási aktivitás csökkenhet az euróövezetben, azonban az véleménye szerint nem kerül recesszióba. Nagy valószínűséggel az Európai Központi Bank (EKB) hamarosan a jelenleginél is magasabb fokozatba kapcsolja a "pénzpumpát", hogy a pénz- és tőkepiaci volatilitást csillapítsa és támaszt adjon a gazdasági növekedésnek.
Nem kell félni attól, hogy Magyarország csődbe megy
Az Erste szakembere szerint igaz, hogy Magyarország közvetlen gazdasági és külkereskedelmi kapcsolata Nagy-Britanniával relatíve kicsi, a közvetett hatások miatt mégis sérülhet a magyar gazdaság növekedése. Az elemző szerint a legsúlyosabb esetben egy recesszió sem elképzelhetetlen, de még ekkor sem kell tartani attól, hogy Magyarország csődbe menne.
Turbulens piaci környezetben a magyar állampapírhozamok valószínűleg emelkedésnek indulnának, illetve a német állampapírokhoz képest a kockázati felár is növekedne. Ha bekövetkezne az elképzelhető legrosszabb forgatókönyv, azaz a nemzetközi tőkepiaci hangulat annyira elromlana, hogy a piacok lefagynának és eltűnne a kereslet a magyar állampapírok iránt is, akkor sem kéne attól tartani, hogy a magyar állam rövidtávon ne teljesítené a kötelezettségeit, hiszen a költségvetés stabil lábakon áll, az MNB-nél vezetett számlán felhalmozott tartalék pedig jelentős, 1416 milliárd forint, a GDP több mint 4 százaléka volt május végén.
Úgy vélte, a forint felülteljesítő lehet a turbulens időszakokban, azaz kisebb mértékben értékelődhet le más feltörekvő piaci devizákhoz képest köszönhetően annak, hogy kimagasló mértékű - a GDP 4,4 százaléka tavaly - a folyó fizetési mérleg többlete, illetve a külső adósság jelentősen csökkent az elmúlt években.
