(Fotó: Eidenpenz József)

A KSH adatai szerint az infláció 2010 januárja és 2016. júliusa között összesen 6,2 százalék volt, az utóbbi hónapokban azonban nulla közeli. Sőt többször is előfordult, hogy csökkentek az árak az előző hónaphoz képest. Az infláció azonban egy komplex mérőszám, sokféle termék árváltozásának átlaga, így nagy eltérések lehetnek az egyes termékek és szolgáltatások árváltozásai között. Most azokat a termékeket nézzük át, amelyek nagyon megdrágultak.

10. Ceyloni tea

„Ceylon filteres tea, 20 db, doboz” néven jelöli a KSH ezt a terméket, melynek ára 2010. januárja óta 37,5 százalékkal emelkedett. Tipikus importtermékről lévén szó, érdemes megvizsgálni hozzá a devizaárfolyamokat. Az indiai rúpia árfolyama forintban például nem változott azóta lényegesen. A forint az euróhoz képest azonban 15-16 százalékkal gyengült (268-ról 310-re), így a változás egy részét ez talán megmagyarázza.

9. Brikett

Az úgynevezett rezsicsökkentés nem vonatkozott mindenre, a szén és a tűzifa például kimaradt belőle. A „brikett” néven nyilvántartott tüzelő ára hat és fél év alatt 38,8 százalékkal ment fel.

8. Hajvágás

Sok szó esik arról, hogy munkaerő-hiány van Magyarországon, és így mennek fel a bérek. Valószínűleg ennek egyik következménye a „férfi hajvágás” 40,3 százalékos drágulása, hiszen ez erősen munkaigényes szolgáltatás.

7. Múzeum

A múzeumokat általában súlyos összegekkel támogatja az állam, hol többel, hol kevesebbel. A belépők 43,1 százalékos drágulásából ítélve manapság inkább kevesebbel. (Pedig jó lenne, ha a kölykök nem csak folyton a telefonjukat nyomkodnák.)

6. Levélküldés

A levelek ára (legalábbis a „Szabványm.levél belföldre, db” nevűé) 43,8 százalékkal ment fel 2010. januárja óta. A legtöbb embernek már csak annyi a kapcsolata a szolgáltatással, hogy számlákat kap a postaládájába. A „csigaposta” tehát egyre ritkább és egyre drágább. Több közszolgáltató próbálja átszoktatni az embereket az elektronikus (e-mailes) számlafogadásra.

5. Napilapok

A Népszabadság körülbelül 56, a Nemzeti Sport mintegy 53 százalékkal drágult ez idő alatt. Az internet még nem tudta teljesen kinyírni a nyomtatott sajtót, de erősen háttérbe szorította. Az áremelések túlélési próbálkozások is lehetnek, a legtöbb lap inkább a hirdetésekből él. Németországban a terjesztési költségeken igyekeznek spórolni, erről itt írtunk és közöltünk képet.

4. Káposzta, hagyma

A káposzta a KSH szerint 62, a vöröshagyma 52 százalékkal drágult. Fontos népélelmezési cikkekről lévén szó, ez nem jó hír a nyugdíjasok és a szegények számára.

3. Cigi

Jórészt az EU-előírások miatt, de durván emelték a cigarettaárakat az utóbbi években. A Symphonia (van még, aki ilyet szív?) 90, a Multifilter 73 százalékkal drágult.

2. Gyümi

Az alma 97, a citrom 143 százalékkal drágult a kimutatás szerint, azaz nagyjából kétszeres és két és félszeres az áruk. A hazai gyümölcsöknél ok lehet a bérek növekedése, hiszen a leszedés nagyon munkaigényes. A külföldi termékeknél a forint gyengülése magyarázza a drágulás egy részét. De ezek az érvek nem magyarázzák teljesen az árváltozást. Megjegyezzük: Németországban még mindig körülbelül háromszoros árakon lehet friss gyümölcshöz, zöldséghez hozzájutni ahhoz képest, mint ahogy Magyarországon.

1. Törcsi

A „Frottírtörülköző, 50x100 cm, db” néven futó termék 147 százalékkal, azaz majdnem két és félszeresére drágult, hogy miért, nem tudni. Az ehhez legközelebb eső ruházati termékek ára jóval kevésbé ment fel (férfiing 8,3, női pulcsi 9,9, ágynemű 30,6 százalék, cipők kevéssel 30 százalék felett).

+1: Krumpli

A burgonya árát a KSH adatai alapján elvileg nem lehet összehasonlítani, mert a 2010 januári adatok csak késői, a 2016 júliusiak csak korai burgonyát tartalmaznak. Ám idén júniusban még volt adat a későire is. Ennek alapján 2010 januárjában 103, 2016. júniusában 227 forint volt a késői krumpli kilója, ami 127 százalékos emelkedés, azaz több, mint duplázás. Így a krumplinak valójában valahol a lista második-harmadik sorában lenne a helye. Akik sok krumplit esznek, tipikusan a szegények, nagyon rosszul jártak.

+2: A gáz

A vezetékes gáz ára, úgy tűnik, nem hasonlítható össze az eltérő díjstruktúra miatt. Egy köbméter vezetékes gáz árát 2016. júniusában 101 forinton tartották nyilván, ez 2010. elején sávos rendszerben még 87 és 113 forint között változott. Ám a legolcsóbb sávban sem nőtt annyira a gáz ára, hogy tízes listánkra felkerülhetett volna. (Az emelkedés ott is csak 16 százalék volt.)