Magyarország a földrengések bekövetkeztének valószínűségét tekintve – az ország kedvező geológiai adottságai következtében - szerencsére jó kockázati helyzetben van, nem kell attól tartanunk, hogy hasonló pusztító erejű földrengés következzen be, mint az elmúlt napokban Japán északi részén. Hazánkban elég ritka az olyan erősségű földrengés, amelyet már nemcsak a műszerek, hanem a lakosság is érzékel.
Magyarországon évente 100-120 kisebb erősségű földrengést érzékelnek a műszerek, közülük mindössze 5-6 olyan rengés történik, amely már a lakosság számára is érzékelhető. Legutóbb 2011. január 29-én történt az ország területén olyan kisebb, a Richter-skálán mért 4,7-es erősségű földrengés, amely károkat okozott. (A Richter-skála egy „felülről nyitott” skála, amelyen egészen mostanáig a 8,9-es erejű volt a legerősebb regisztrált földrengés, a 2011. március 11-én délután Japánban történt földrengéskor azonban még ennél is erősebb, 9-es erősséget mértek a műszerek.)
A magyarországi biztosító társaságokhoz 2011. március 10-éig 15 533 darab kárbejelentés érkezett a januári földrengéssel kapcsolatosan. Szerencsére komolyabb, az épületek szerkezetét érintő, jelentősebb kár alig keletkezett, a bejelentések általában kisebb, falrepedésekkel, vakolatsérülésekkel járó eseményekről szóltak – számolt be róla Szabó Zoltán, a MABISZ Lakásbizottságának elnöke.
A biztosító társaságok eddig közel 1 milliárd forintot fizettek ki a földrengés okozta károkra. „A szám azonban még mindig nem tekinthető véglegesnek, mivel van olyan biztosító, amelyhez még most, másfél hónappal a földrengés után is érkeznek kárbejelentések” – tette hozzá a MABISZ Lakásbizottságának elnöke. A legtöbb kárbejelentés Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, illetve Fejér megyéből érkezett, de sok kárt jelentettek Budapestről is.
A hazai biztosítók által kezelt több mint 3 millió lakásbiztosításból szinte mindegyik fizet a földrengés okozta károkra. A teljes szerződésállományból mindössze néhány ezer olyan szerződés van, amelyben korábban opcionális volt - azaz az ügyfél választásán múlott -, hogy a biztosító kockázatvállalása kiterjedjen-e a földrengés okozta károkra, vagy sem.
„A MABISZ Lakásbizottságának ajánlása, hogy a jövőben minden Újonnan megkötött szerződés kiterjedjen az olyan katasztrófakockázatokra, mint az árvíz, a földrengés, a földcsuszamlás és a tűz. A tapasztalatok nagyon kedvezőek, azok a biztosítók, amelyek ügyfeleinél a földrengés kárt okozott, de az ügyfél annak idején nem kérte, hogy a biztosítás a földrengés-kockázatra is kiterjedjen, hajlandóak voltak kártérítést fizetni, ha a szerződő kibővítette a szerződését, belevéve a földrengés kockázatát is” – mondta Szabó Zoltán.
Privátbankár