A felmérés szerint a járvány hatására a legerősebb pénzügyi reakció, ami a lakosságot jellemezte az a megtakarításra való törekvés volt, kétharmaduk valamilyen költését visszafogta. Nincs eltérés jövedelmi csoportok szerint, vagyis a maga szintjén mindenki igyekezett spórolni, anyagi helyzettől függetlenül.
A kutatás tanúsága szerint januárban még a lakosság 15 százaléka tervezett valamilyen hitellel - lakáshitel, személyi kölcsön, áruhitel -, akik bár nem mondtak le a felvételről, a halasztás mellett döntöttek. Akinek jelenleg van hitele, az pedig inkább fizetné tovább. A Cofidis ügyfeleinek 65 százaléka fizeti tovább a törlesztő részletét.
A felmérésből az is kiderült, hogy a járványidőszakban a napi ügyintézés az online csatornák felé terelődött, és ma már többen fordulnak a digitális megoldások felé. A lakosság harmada a korábbiak helyett más megoldást használ: a postai sorbanállás helyett online csekkbefizetést, személyes helyett online vagy telefonos ügyfélszolgálatot, applikációkat, ügyfélkaput és internetbankot választ, kevesebb készpénzt vesz fel és gyakrabban fizet bankkártyával. A lakosság harmada ugyanakkor továbbra is elutasító az online hitelügyintézéssel kapcsolatban, arányuk nem változott az előző, januári felméréshez képest - közölte a Cofidis.
A kutatást a Cofidis megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. készítette 500 fős mintán online adatfelvétellel, idén januárban és májusban. Az adatok a 18-69 éves magyar internetező lakosságra reprezentatívak. A Cofidis Hitel Monitor kutatást évi négy alkalommal készítik el, 2011 óta.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
