A várakozásokat felülmúlva 16,6 százalékkal nőtt a bruttó átlagbér augusztusban, miközben a rendszeres bruttó átlagkereset tovább gyorsulva 15,6 százalékkal emelkedett, 2018 óta pedig 5,4 százalék volt a rendszeres bérek növekedése - értékeli a Magyar Bankholding a Központi Statisztikai Hivatal ma kiadott friss adatait. A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 497 200 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 342 900 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 507 000 forint volt a hónapban.
A kedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 16,6 százalékkal nőtt, a nettó reálbérek növekedése pedig 0,9 százalék volt a hónapban, az inflációs folyamatok kezdik kiegyenlíteni a dinamikus bérnövekedést. A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése pedig 15,6 százalék volt a hónapban az előző havi 14,8 százalékról tovább gyorsulva. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók létszáma 1,8 százalékkal emelkedett éves alapon a munkáltatók teljes körénél, és így látványosan meghaladja a pandémia előtti csúcsát a szint.
Folytatódott és tovább gyorsult az erőteljes bérnövekedési ütem, elsősorban annak köszönhetően, hogy a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt láthatóan érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók, továbbá a minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb toló hatása is szerepet játszik.
A januártól 200 ezer forintra emelkedetett minimálbér és 260 ezer forintra emelkedő szakmai bérminimum miatt, illetve a 4 százalékkal csökkenő szociális hozzájárulási adó segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódik és
a Magyar Bankholding várakozása szerint az idei éves bérnövekedési ütem elérheti a 17 százalékot, míg jövőre 10 százalék lehet a béremelkedés üteme,
de utóbbinál a minimálbértárgyalások még gyakorolhatnak befolyást.
A bérköltségek látványos növekedése, az évközi tovább béremelések és egyszeri kifizetések, illetve az energia- és alapanyagárak emelkedése tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezet, ami még közelebb viheti a gazdaságot az ár-bér spirálhoz.
Ennek látszanak is az első jelei, miután több vállalat is további évközi béremeléseket jelentett be a nyáron, hivatkozva a munkavállalói bérek reálértékének megőrzésére. Az erős áremelési és béremelési szándékoknak köszönhetően egyre közelebb kerülhet a gazdaság a klasszikus ár-bér spirálhoz, ha a várakozások immár tartósan ezen a szinten ragadnak be és az árazási, illetve bérkövetelési igényeket ehhez igazítják folyamatosan a szereplők.
Ezeknek a várakozásoknak a tartóssá válását igyekeznek jelenleg a jegybankok világszerte megakadályozni a gazdaságok moderált hűtésével és megtalálni azt az egyensúlyi kamatszintet, ahol ezt még recesszió okozása nélkül meg tudják tenni. Viszont mivel már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, de a munkaerőpiaci kereslet egyelőre nem látszik csökkeni sem a hazai gazdaságban, sem világszerte, és továbbra is erőteljes a vállalatok kereslete, így vélhetően a neutrális szint fölé emelkedő kamatok és egy mérsékelt recesszió elkerülhetetlen lesz ahhoz, hogy a megfelelő szintre csökkenjen a munkaerőpiaci feszesség, de a bérnövekedés még ezzel együtt is magas maradhat jövőre is.
Az erőteljes alapfolyamatoknak és az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még
a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 3 százalék körüli éves nettó reálbérnövekedés lehet 2022-ben.
Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban a feldolgozóiparban, az építőiparban, a vendéglátásban, a szakmai-műszaki tevekénység alágban, az egészségügyben és a szociális ellátásban, míg átlag alatti volt a bérnövekedés az energiaszektorban, a kereskedelemben, a logisztikában, az ingatlanügyletek területén és a közigazgatásban.
Megérkezett a Tisza elnökének válasza a miniszterelnök délelőtti megszólalására. 
