Az internet az új doki?
A biztosító blogján megjelent kutatás szerint háromból egy ember (a megkérdezettek 36,3 százaléka) nem mindig tudja, kihez forduljon egészségi problémájával, milyen orvost érdemes felkeresnie.
A válaszokból kiderült, hogy a magyaroknak csak kevesebb, mint fele (48,1 százaléka) hívja az ügyeletet, a szakrendelőt vagy a háziorvost, ha bizonytalan, milyen ellátásra van szüksége. A válaszolók 30,4 százaléka inkább az interneten keres rá panaszára, 17,8 százaléka a családjától vagy ismerősétől kér tanácsot, esetleg egy egészségügyi szakkönyvet lapoz fel (3,7 százalék).
Tízből ketten inkább el se mentek orvoshoz
A felmérésből látszik, hogy szükség van megbízható magánorvosokra és a betegút-szervezésre, mivel minden ötödik emberrel (a válaszadók 19,3 százalékával) fordult már elő olyan, hogy panaszával egyáltalán nem ment el orvoshoz, mert az állami rendszert nem tartotta megfelelőnek. A megkérdezettek 44,4 százaléka ebben az esetben egy magánorvost keresett fel, és csupán a kutatásban résztvevők 36,3 százaléka mondta azt, hogy még soha nem került ilyen helyzetbe.
Főleg a várakozást akarjuk elkerülni
A magyar egészségügy egyik legfőbb problémájának számító várólistákra is kitért a kutatás. Arra a kérdésre, hogy milyen esetekben választanak magán egészségügyi ellátást, a megkérdezettek 35,5 százaléka válaszolta azt, hogy akkor, amikor az állami ellátásban túl hosszú lenne a várakozási idő.
Csak az egyharmad tudná kifizetni a drága vizsgálatokat
Ez utóbbi kérdés kapcsán arra is rákérdeztek, hogy hányan tudnák kifizetni a magán-egészségügyben diagnosztikai vizsgálataik (MR, CT, PET-CT) gyorsabb elvégzését. Ez csak minden harmadik embernek (32,6 százaléknak) nem jelentene anyagi gondot.
61,49 százalék viszont nem tudna hirtelen egy nagy összeget fizetni azért, hogy hónapok helyett akár napokon belül sorra kerüljön, ráadásul a megkérdezettek 6 százaléka még csak nem is tartaná fontosnak ezt annak ellenére, hogy ez komoly betegség esetén jelentősen növelné a gyógyulási esélyeit.
Tavalyhoz képest az uniós GDP 1,5 százalékot nőtt, szemben a magyar 0,2 százalékos növekedéssel. Negyedéves alapon az EU gazdasága sem bővült nagyot. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
