A Magyar Közlönyben megjelent határozatokra hivatkozva a Világgazdaság azt írja: a szükséges forrásokat a jövő évi központi költségvetésből fedezik. A NET programját 2012-es indulása óta folyamatosan bővítik. Az eredeti, nagyon szigorú feltételeken enyhítettek, és a kezdeti 25 ezres keretet 2015-ben 35 ezresre növelték, mert a rendelkezésre álló kvóta gyorsan betelt.
Az eszközkezelő az idén március végéig már több mint 29 ezer lakás megvásárlását zárta le, ez összesen 115 milliárd forint költségvetési forrást emésztett fel, a felajánlások száma pedig 40 ezer fölött volt. Az ezer ingatlanról szóló bővítés tehát valószínűleg nem lesz elegendő arra, hogy minden igényt kielégítsen. A nem telesítő ingatlanhitelek volumene ugyan csökken, de ennek a hátterében a bankok portfóliótisztítása állat.
A Magyar Bankszövetség korábban úgy nyilatkozott, hogy 50 ezerre kellene növelni a keretet, hogy minden rászoruló beférjen a NET-be - olvasható a Világgazdaságban.
| A programban részt vevők a piacinál jóval alacsonyabb bérleti díjat fizetnek, ugyanis egy NET bérlő átlagosan havonta 10 800 forint bérleti díjat fizet lakhatásáért. Az adósok az adásvételi szerződés megkötését követő 6 hónap után, de legkésőbb a 72. hónap utolsó napjáig visszavásárolhatják a Nemzeti Eszközkezelőtől az otthonukat. |
Mutatjuk az európai és a magyar tőzsdei adatokat. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
