A követeléskezelő saját adatbázisa és a GKI Gazdaságkutató Zrt felmérése alapján elkészített fizetőképességi index több faktor felhasználásával méri, mennyire képesek fedezni kiadásaikat a hazai háztartások. Az adatok alapján nemcsak a lakosság anyagi helyzetét ismerhetjük meg, de az index elmozdulása alapján rövidtávú prognózisok is készíthetők.
Marad a javuló tendencia
2019 első negyedévében 59,5 volt az index értéke, ami szignifikánsabb magasabb, mint az előző negyedévben mért 54,68-as érték. A magyar háztartások fizetőképessége 2013 óta folyamatosan javul, és a legfrissebb adatok alapján ez a tendencia várhatóan a jövőben is megmarad.
„Az adatok alapján jól látszik, hogy a 2018 második felétől tapasztalt kiemelkedő GDP növekedést a háztartások is érzékelik” – mondta Felfalusi Péter, az Intrum magyarországi vezérigazgatója. „Az aktuális munkaerőpiaci folyamatok a bérek növekedését eredményezték, ami miatt jelentősen nőtt a családok elkölthető jövedelme, amely az indexben felfelé ható tényezőként jelent meg. A bérinfláció azonban költségeket jelent a vállalatoknak, akik erre az árak növelésével reagálnak. A fogyasztói árak a korábbiaknál jóval gyorsabban emelkedtek, ami azonban negatív hatással van a lakosság fizetőképességére. Egyelőre azonban még a bérnövekedés kompenzálja a fogyasztás drágulását.”
A jelentés szerint a fizetőképességi indexből arra is következtethetünk, hogy a magyar GDP várhatóan viszonylag gyors ütemben növekszik majd a közeljövőben is. A GDP tavalyi szárnyalását jelentős részben a belső fogyasztás bővülése okozta. Ez az aktuális adatok alapján idén is magas szinten marad, ami a nemzeti össztermék számaiban is meglátszódhat majd.
A vállalati fizetőképességről
A lakossági fizetőképesség mellett az Intrum az évente elkészített Európai Fizetési Jelentésében a vállalati fizetési hajlandóságot is vizsgálja. A 2019 tavaszán készített kutatás szerint – amelyben 11860 cég vett részt Európa 29 országából, köztük 445 magyar vállalkozás – minden második európai vállalkozás problémásnak tartja, hogy a hosszú fizetési határidőket és azt, hogy a partnerek késve rendezik kintlévőségüket.
Ugyan magyar cégek körében arányában kevesebbeknek okoz gondot a partnerek késedelmes fizetése, de így is minden harmadik hazai vállalkozás küzd ezzel. A magyar cégek úgy tapasztalták, hogy az elmaradó kifizetéseket leggyakrabban a partnerek és ügyfelek pénzügyi problémái okozzák, a válaszadók 46 százalék tapasztalt ilyet tavaly. Ehhez képest tudatosan választott késedelmes fizetés jóval ritkább Magyarországon, a cégek alig 28 százaléka találkozott vele. Európában sokkal gyakoribb a tervezett késedelmes fizetés, a válaszadó cégek 50 százaléknak volt vele tapasztalata.
Maja T. éhségsztrájkja miatt súlyos állapotba került. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
