|
| (fotó: Pixabay) |
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke nemrég egy interjúban arról beszélt: megfontolandó lenne, hogy a munkáltatók a fizetések egy részét nem közvetlenül a dolgozónak utalnák át, hanem egy megtakarítási számlára.
"Nem feltétlenül az a jó kezdő lépés, ha az állampolgárra hagyjuk, hogy megtakarítson, ő ballagjon el a bankba vagy épp állampapírt venni. Tehet a kormányzat egy ajánlatot a foglalkoztatóknak – beleértve természetesen az államigazgatásban dolgozók esetében saját magát –, hogy a következő évek bértárgyalásainál nagyobb bérnövekedésre csak akkor kerülhessen sor, ha a munkabér-átutalás pillanatában a foglalkoztatók egy bizonyos összeget nem közvetlenül a dolgozónak fizetnek, hanem a dolgozó megtakarítási számlájára utalnak"
- mondta az ÁSZ elnöke a Világgazdaságnak. Szerinte így 5-10 ezer forintonként értelmezhető megtakarítás képződhetne a háztartásoknál.
Mintha már lett volna ilyesmi...
"Én meg arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egy ilyesmi rendszer kiválóan működött 2011-ig, úgy hívták, magánnyugdíjpénztár (mnyp)."
- írja az Alapblogon megjelent friss posztjában Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő elemzője.
A munkavállaló bérének egy része automatikusan egy megtakarítási számlára érkezett, amit aztán a bizonytalan felosztó-kirovó rendszer mellé a nyugdíjas éveiben elővehetett. Sőt, nem is csak azt, hanem annak kamatos kamatait. Borzasztó nagy előnye volt még, hogy ez a kamat (hozam) nem kizárólag az infláció és a gyengülő forint által sújtott magyar kötvényekben gyűlt, hanem a részvényhányadon keresztül az egész világgazdaságra kitettséget jelentett. Kár volt akkor (2011. júniusa) eladatni a tulajdonosok 97 százalékával, amikor ez a világgazdaság még az előző 80 év legnagyobb megbicsaklásával küzdött - írja a szakember.
Balásy Zsolt azt is felidézi: még a rossz években is a reálhozam környékén billegtek a pénztárak, tehát megvédték a vagyont az inflációtól, amióta pedig a részvény- és kötvénypiacon is folyamatos az emelkedés, a megmaradt pénztárak közel 80 százalékkal növelték a rájuk bízott vagyont.
"Az évi több mint 7,5% hozamnak felel meg, miközben az infláció átlagosan évi 2-3% körül lehetett"
- írja a blogpostban Balásy Zsolt.
A kormánynak nem tetszik az ötlet
Az ÁSZ elnökétől származó ötlet mindenesetre nem aratott osztatlan sikert a magánnyugdíjpénztári rendszert felszámoló kormány berkeiben, így nem is támogatják az elképzelést, bármennyire jól is hangozzék... Az RTL Klub híradójának azt mondták:
"A munkavállaló szabadon rendelkezik az adózott jövedelméről, abba a kormány nem kíván beleszólni, így a javaslatot nem támogatjuk."
Közvetlenül utána ezt mondta a miniszterelnök. 
