A második legnépszerűbb úti cél az Isztriai-félsziget volt, a harmadik pedig Split térsége, amitől alig lemaradva Zára (Zadar) térsége következik a sorban. Településekre lebontva a legtöbben a magyarok közül Crikvenicát keresték fel, ahol 36,1 ezer vendég 170,1 ezer éjszakát tartózkodott. A vendégszámot tekintve Rovinj szerepel a második helyen 23,6 ezer fővel, Vir pedig a harmadikon 22 ezer látogatóval.
A tartózkodási időt illetően azonban Vir volt a népszerűbb 167,7 ezer éjszakával, míg Rovinjban 115,7 ezer magyar vendégéjszakát regisztráltak. A további leglátogatottabb település sorrendben Zágráb, Abbázia (Opatija), Porec, Medulin, Zára, Rab és Umag volt, az ott töltött éjszakák alapján azonban Rovinj, Medulin, Porec, Rab, Lopar, Zára, Vodice és Abbázia a sorrend.
Ivana Herceg jelezte azt is: a magyar turisták túlnyomó többsége - 441,6 ezer vendég - egyénileg kereste fel Horvátországot, nem egészen 202,6 ezren pedig utazási irodák szervezésében jártak az adriai államban.
Az elnök kijelentése messzire vezethet.
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
