A gatyánk is rámegy a fűtésre – hogyan lehetne spórolni?

A Honeywell több mint 4000 háztartást kérdezett meg Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában fűtési szokásaikról. Arra a megállapításra jutottak, hogy bár - az energiapazarlásnak és az elavult fűtési szokásoknak köszönhetően -számos háztartás küzd a fűtésszámla befizetésével, és ez számos családi feszültség forrása, a tudatos energiafelhasználás még csak nagyon kevesekre jellemző.

Magyarországon a válaszadók majdnem fele (48 százaléka) elismerte, nem tesz semmilyen lépést annak érdekében, hogy kontrollálja az energiafelhasználását. Ez az állítás Romániában a háztartások 43 százalékára, Lengyelországban a 34 százalékára igaz. A Cseh Köztársaság és Szlovákia ingatlantulajdonosai némileg jobban odafigyelnek a fűtésszabályozására, de így is nagyjából harmaduk(a cseheknél 31%, a szlovákoknál 24%) szintén nem tesz lépéseket azért, hogy otthonuk hatékonyabb energiafogyasztó legyen.

“Az ingatlantulajdonosok szinte mindenhol többet költenek a fűtésre a szükségesnél, mert nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogyan lehetne gazdaságosabban működtetni meglévő fűtési rendszerüket. Korábbi iparági tanulmányok rámutattak arra, hogy a fűtés és a melegvíz előállítása együttesen az otthonok energiafogyasztásának 82 százalékáért felelős, ami érthetővé teszi, miért olyan lényeges, hogy a fogyasztók megértsék az optimalizálás fontosságát, és így csökkenthessék a háztartás költségeit” – állapította meg Wojciech Krajewski, a Honeywell Környezetvédelmi és Energia Megoldások kelet- európai üzletágának vezetője.

A fűtés, mint a családi veszekedés egyik fő oka

A kutatás arra is rávilágít, hogy a fűtés kérdésköre a családon belüli feszültségekben is kimutatható. A lengyel válaszadók 28 százaléka, a magyarok 27 százaléka, a románok 21 százaléka, a csehek 20 százaléka, illetve a szlovákok 18 százaléka számolt be az ideális helyiség hőmérséklettel kapcsolatos otthoni vitákról. Sőt, a szlovák, a lengyel, illetve a cseh háztartások a legfontosabb vitaalapnak rangsorolta a fűtés kérdését, megelőzve ezzel az olyan nyilvánvalóan konfliktust generáló ügyeket, mint a házimunka leosztása, a villany felkapcsolva felejtése vagy a televíziózás körüli harcok.

A megkérdezett lakástulajdonosok nagy része elmondta, kellett már kölcsönkérniük, vagy folyamodtak hitelért azért, hogy ki tudják egyenlíteni fűtésszámla-tartozásukat. Ebben a cipőben jár a román és lengyel lakástulajdonosok több mint negyede (26%-uk), míg a magyaroknál ez az arány 25 százalékos. Némileg jobb helyzetben van ebből a szempontból Szlovákia a maga 12 százalékával, illetve a Cseh Köztársaság 9 százalékkal.

A régi és elavult fűtési rendszerek felelősek a túlzott energiafelhasználásért

Annak ellenére, hogy a lakástulajdonosokra nyomásként nehezedik a fűtésszámlák kifizetése, még mindig alacsony azok száma, akik újszerű technológiákat vesznek igénybe. A lengyel tulajdonosok fele (53%-uk), a csehek 49 százaléka, a szlovákok és magyarok 45 százaléka és a románok egyharmada (37%-a) nem használ termosztátot otthonuk hőmérsékletének szabályozásában. Romániában ráadásul 59 százalék azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tudják külön szabályozni lakásuk helyiségeinek hőmérsékletét, de ebből 40 százalék azért nem teszi, mert túl nehéznek vagy időigényesnek tartják ezt a feladatot.  Ugyanez az adat 37 százalék illetve 12 százalék Csehországban, azaz a csehek valamivel tudatosabbak a fűtésszabályozásban.

“Nagyon lényeges, hogy a lakástulajdonosok körültekintően döntsenek arról, hogyan fűtik otthonaikat, mivel az energiafogyasztás gyorsan összeadódik. A modern termosztátot használó lakástulajdonosok száma meglepően alacsony, ráadásul sok országban, mint például Románia, a régi és elavult fűtési rendszerek a megszokottak, amelyeket nem lehet szabályozni, így optimálisan működtetni sem” – mondta Krajewski.