Alig maradt a gyűjtőszámlán tartozás
A banki elszámolással elolvadt az árfolyamgátba belépett devizahitelesek gyűjtőszámlákon lévő tartozásának 92,2 százaléka, és megszűnt a gyűjtőszámla-szerződések több mint 85 százaléka - mondta Kovács Erika, a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnöke, aki szerint annak, akinek a helyzete megengedi, érdemes ezután a rögzítettnél magasabb törlesztést vállalnia.
A gyűjtőszámlákon lévő 32,75 milliárd forintból a banki elszámolások során 30,41 milliárd forintot írtak jóvá a pénzügyi intézmények - vagyis ennyivel csökkent a számlatulajdonosok tartozása -, így e számlákon mindössze 2,34 milliárd forint maradt - ismertette Kovács Erika. Az elszámolás előtti 172 ezer gyűjtőszámlahitel-szerződésből pedig mintegy 25 ezer él még, amelyeken átlagosan már csak 93 ezer forintnyi tartozás van a korábbi 190 ezer forint helyett.
Hogy ment náluk az elszámolás?
Az árfolyamgátasokkal való elszámolás során ugyanis a pénzügyi intézményeknek először a lejárt tartozásokat, majd a gyűjtőszámlás tartozásokat kellett kiegyenlíteni, s ha még maradt túlfizetés, azt az eredeti devizakölcsön előtörlesztéseként számolták el. A bankok által adott kedvezményeket levonták az elszámolás alapján visszajáró összegből, az államtól kapott kamatkedvezményt azonban megtarthatták az ügyfelek.
|
| MTI Fotó: Balázs Attila |
Az elszámolás után csak azok a gyűjtőszámlák maradtak meg, amelyeken még tartozás van, ezek összege azonban a forintosítás után már csak a számlán lévő tartozásra felszámított kamat (3 havi BUBOR) összegével növekedhet.
Fizetési haladékot is kaptak
Kovács Erika felidézte: az árfolyamgátasok esetében a törlesztőrészlet 2015. február 1. óta nem haladhatja meg a 2015. januárit (kivéve a kamatváltozásból fakadó növekedést), vagyis törlesztési különbözet ezután is keletkezik, de azt most már hozzáadják a tőketartozáshoz. Ez az árfolyamgátasokat védő, kisebb törlesztőrészletet szavatoló intézkedés az árfolyamgátba történő belépést követő 60. hónapig érvényes. Ezt követően a törlesztőrészlet emelkedhet, de a törvény szerint akkor is legfeljebb 15 százalékkal.
Az árfolyamgátasok tehát - azon túl, hogy legtöbbjük gyűjtőszámla-tartozása szinte teljesen megszűnt - fizetési haladékot kaptak, ám a 60. hónap letelte után a hátralévő futamidő alatt fokozatosan meg kell fizetniük a rögzített törlesztőrészlet alkalmazásával összegyűlt különbözetet - hívta fel a figyelmet a PBT elnöke. Az árfolyamgát lejárta után a jogszabálynak megfelelő mérsékelten magasabb törlesztőrészletet a futamidő meghosszabbításával biztosíthatják csak a pénzügyi intézmények. Tudni kell azonban, hogy ezáltal a visszafizetendő teljes tartozás összege is megnövekedhet, mert így hosszabb ideig kell fizetni a kamatokat a még fennálló tőketartozás után.
A törvény által megszabottnál önkéntesen magasabb törlesztőrészlet vállalásával és fizetésével az ügyfelek azonban el tudják kerülni, hogy a rögzített időszak után összességében megnövekedjenek a terheik, s meghosszabbodjon a futamidejük - mondta Kovács Erika. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ügyfelek a 60 hónapon belül bármikor kezdeményezhetik magasabb törlesztőrészlet fizetését.
Mi az árfolyamgát?
Az árfolyamgát keretében a svájci frank alapú hiteleket 180, az euró alapúakat 250, a japán jen alapúakat pedig 2,5 forinton lehetett törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a kölcsön lejáratáig lehetett alkalmazni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg a gyűjtőszámlán halmozódott. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam fele-fele arányban átvállalta. A konstrukcióban részt vevők 49,758 milliárd forint rögzített árfolyam feletti kamat megfizetése alól mentesültek, ennek felét, amit a bankoktól kaptak, az elszámolás során levonták tőlük, a másik felét azonban, amit az államtól kaptak, megtarthatták.
Ez a „gig economy.” 
