Az Öngondoskodás 2011 című szakmai konferencián a nyáron először publikált OTP öngondoskodási index újabb adatfelvételét mutatta be Illés Zoltán, a bank ügyvezető igazgatója. A 100 pontos skálán a nyári 36 pont után az őszi adatfelvétel nem mutat semmi változást - bár a körülmények egyértelműen romlottak.
Feléltük a megtakarításaink egy részét
A nyári adatfelvétel óta több megszorító intézkedést is bejelentett a kormány, illetve a magánnyugdíjpénztári milliárdokat átfolyatták az állami rendszerbe, valamint sok egykori tag reálhozamot is kapott. Az OTP indexéhez készült adatfelvétel most ezt is vizsgálta.
A megkérdezettek több mint harmada kapott reálhozamot, ugyanakkor 57%-uk ezt már fel is élte: mindennapos kiadásokra költötte el a plusz pénzt. 18% költött hiteltörlesztésre, 17% nagyobb értékű vásárlásra és 12% költötte a reálhozamát lakásfelújításra. A válaszadók mindössze 10%-a tette megtakarításba a pénztáraktól kapott összeget, míg mindösszesen 6% gondolt jó előre, és fektette a pénzt nyugdíjcélú megtakarításba. A válaszadók 11%-a folyószámlán tartja az összeget, hogy végszükség esetén bármikor hozzáférhessen.
Akarunk, csak nem tudunk
A reálhozamok sorsa jól mutatja, miként változtak a megtakarítási szokások. A nyári 28%-ról őszre 25%-ra csökkent azok aránya, akik rendelkeznek vésztartalékkal, nőtt viszont azok aránya, aki szeretnének ilyen tartalékot képezni, méghozzá 4%-kal. Ez még így is csak a megkérdezettek negyedére igaz. Vagyis míg a megtakarítások tovább erodálódtak, addig a megtakarítási hajlandóság nőtt. Aggasztó adat, hogy 41%-ról 47%-ra nőtt a semmi fajta tartalékkal nem rendelkezők aránya a nyár óta.
Illés Zoltán szerint a kisebb befektetett összegek kikerültek a megtakarítási piacról, hiszen azokat a lakosság felélte. Mindezek mellett 6%-kal csökkent azok aránya, akik rendelkeznek bármifajta megtakarítással.
A nyári adatokhoz képest nem tapasztalható elmozdulás a jövő megítélését illetően, továbbra 76% mondja, hogy kiszámíthatatlannak tartja a jövőt, míg a közeljövőt 71% ítéli bizonytalannak. Így is elképesztően sokan, 62% mondja, hogy a tisztességes öregkori megélhetés előteremtésének felelőssége az állam vállát nyomja, ez még akkor is kiugróan magas szám, ha 4%-kal csökkent a nyár óta azok aránya, akik így gondolkodnak. Ennek a rétegnek 85%-a gondolja így is, hogy az állam nem tud majd elegendő nyugdíjat fizetni.
A pénzügyi tervezés egyre nehezebb
Magyarul: a lakosság nagy része kezd leszámolni azzal az illúzióval, hogy majd az állam biztosítja nyugdíját. Az állam szerepében bízók aránya azonban nemcsak az idősebb generációknál magas, hanem a fiatalabbak körében is - vagyis az időskori megélhetést biztosító állam képe nem feltétlenül a rendszerváltás közvetlen öröksége.
| Miben bízunk? A szerencsében? Illés Zoltán külön kiemelte azt a megdöbbentő adatot, hogy a megkérdezettek 25%-a gondolja úgy, a szerencse is segítségére lehet a pénzügyeiben: a jövő anyagi problémáinak megoldására a válaszolók negyede tartotta ugyanis reális alternatívának a lottózást vagy a totózást. |
Ahogy az válságban lenni szokott, nőtt a megtakarítási hajlandóság, az anyagi eszközök ugyanakkor egyre korlátoltabbak erre - legalább is a felmérés adataiból ez derül ki. Egyértelmű, hogy az elmúlt 4 hónap fejleményei bizonytalanabb pénzügyi tervezést tesznek lehetővé - ez abból is látszik, az öngondoskodási formák közül a családi összetartozást emelték ki a leginkább a megkérdezettek. Az OTP felmérése ugyanis az öngondoskodás nem pénzügyi komponenseit is vizsgálta, a család mellett az egészségmegőrzés, a tanulás és az önképzés is fontos helyen szerepel - a nehezebb körülmények ellenére is a pénzügyi tervezés ebben a lajstromban csak a harmadik legfontosabb a megkérdezettek szerint.
Privátbankár - Zsiborás Gergő
Magyarország számára igazán kedvezőtlen jogi vélemény született. 
