Mivel a digitális javak, például kriptopénzek, üzleti Facebook-profilok, videójáték-accountok pénzt termelhetnek, illetve vagyoni értékük van, mindenkinek érdemes időben elgondolkodni azon, hogy mi legyen a sorsuk, ha a jogosultjuk, illetve felhasználójuk meghal. Aki ezt elmulasztja, könnyen lehet, hogy örökösei soha nem férnek majd hozzá a digitális javaihoz.
Nehezíti a helyzetet, hogy a digitális vagyontárgyak a jelenlegi jogi szabályozás mellett nehezen megragadhatók. Ráadásul, mivel a digitális jelenségek rendkívül gyorsan változnak, a szabályozás és a bírói gyakorlat egyébként is nehezebben tart lépést velük – hangsúlyozza Parti Tamás. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara alelnöke szerint ezért nincs egyelőre egyértelmű és egységes válasz arra, hogy kit illetnek a közösségi médiaprofilok adatai vagy a felhőbe lementett fájlok. Kié lesz például egy felhőben tárolt írás, amely az évszázad regényét rejti, vagy egy olyan kísérleti eredmény, amely forradalmasítja a rákkutatást.
A fogas kriptodeviza-kérdés: hogyan örökítsem át a titkos jelszót?
Kriptodevizát például egyre többen tartanak, digitális tárcájukhoz kódok segítségével férnek hozzá az interneten. Viszont egy bankszámlával ellentétben a kriptopénzről nincs központi nyilvántartás, ezért kizárólag a tulajdonoson múlik, hogy mások hozzáférnek-e ahhoz a halála után, sőt, egyáltalán tudomást szereznek-e a „digitális örökségről”.
Ha egy kriptopénztárca tulajdonosa szeretné, hogy majd az örökösei hozzáférhessenek ehhez a vagyonrészhez, akkor érdemes előre terveznie. Az egyik ilyen lehetséges mód a megfelelő végrendelkezés, de ez a kriptopénz esetében összetettebb, mint egy hagyományos vagyontárgynál. Az örökhagyónak fel kell készülnie arra, hogy a kriptojavak lényegében jogi szabályozás nélkül, és az állami struktúráktól függetlenül működnek, ezért a végrendeletben kell kialakítani azokat a szabályokat, amelyeket az örökhagyó a kriptoeszközök esetében alkalmazni szeretne. Azaz, sokkal alaposabban és kiterjedtebben kell átgondolnia a végrendeletét, amiben például egy közjegyző komoly segítséget nyújthat.
Részletes tervezést igényelhet például, hogy hogyan kapják meg a kriptotárcához tartozó felhasználói kódot és a titkos jelszót az örökösök. Ha ugyanis a hagyaték átadása előtt bárki hozzáfér azokhoz, akkor bármikor kiürítheti a tárcát vagy megváltoztathatja a belépési adatokat.
Saját szabályozás a techóriásoknál
A MOKK összeállítása szerint világ vezető technológiai cégei néhány közös vonástól eltekintve eltérően szabályozzák, mi lesz egy digitális profil sorsa a felhasználó halála után. Ha a hozzátartozók a megfelelő dokumentumok, például a halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával kérik, szinte mindegyik cég törli profilt, hozzáférést ugyanakkor nem ad. A felhasználók azonban életükben ettől eltérően is rendelkezhetnek.
Például a vezető közösségi oldalon, a Facebookon mindenki megadhat valakit „hagyatéki kapcsolattartónak”, aki halála után kezelheti a fiókot. Ez azonban nem jelent teljes körű jogot, csak néhány tevékenység engedélyezett. Ilyen lehet egy tájékoztató üzenet a gyászszertartással kapcsolatban, vagy a profilkép frissítése, de nem jelentkezhet be a profilba, és nem férhet hozzá személyes üzenetekhez sem.
A Google viszont lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó meghatározza, ha bizonyos ideig nem lép be a fiókba, akkor kit értesítsenek, és milyen adatokat osszanak meg vele. Akár levelekhez vagy a felhőben tárolt dokumentumokhoz is hozzáférhet egy rokon, barát, ha erre felhatalmazást adott a felhasználó.
A digitális öröklés eddig azért nem volt mindennapos kérdés, mert a jogosultként érintett korosztály jellemzően még nincs abban az életkorban, hogy végrendelkezésről gondolkodna. Pedig a digitális javakról különösen fontos időben rendelkezni, nehogy elvesszenek, elérhetetlenné váljanak az örökösöknek. Egy gondosan készített és karban tartott végintézkedés sokat segíthet ebben – mondja Parti Tamás.
Augusztus 31-től megszűnik a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonelemek felértékeléséhez kapcsolódó 15 százalékos szja-mentesség. 
