Komoly saját erőnél és jövedelemnél éri meg elsősorban a hamarosan létrehozandó nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) tagjává válni, hiszen így maximalizálható az állami támogatás, és oldható meg a gyors lakáshoz jutás - írja a Világgazdaság.
A 30 százalékos, de évi legfeljebb 300 ezer – 10 év alatt 3 millió – forintos állami támogatás elérése ugyanis azt feltételezi, hogy a közösség tagjának havi 83,3 ezer forint befizetését vállalnia kell.
Emellett a lakáshoz jutás sorrendjét a már teljesített befizetések összege is befolyásolja, vagyis minél nagyobb a befizetés, illetve önrész, annál nagyobb az esélye, hogy valaki az elsők között lakáshoz jusson - írja a lap.
Miért éri meg a nok?
A 83 ezer forintos befizetésre kevesen lesznek képesek - hívja fel a figyelmet a hvg.hu cikke is. De akkor miért lesz érdemes mégis ezt a megoldást választani?
A portál cikke szerint jelentősen magasabb támogatás fejében erős korlátozásként érvényesül, hogy a nokban gyűlő megtakarítások kizárólag új építésű lakóingatlan megvásárlására fordíthatók. Ezzel szemben az ltp esetében használt lakást is vásárolhatunk, felújíthatunk, bővíthetünk, sőt lakáscélú hitel törlesztésére is felhasználhatjuk a megtakarításunkat.
A nok szemben a csokkal nem követeli meg, hogy az ingatlan megszerzését követően életvitelszerűen be kell költöznie a tulajdonosnak. Ebből adódóan a bérbeadás nem zárható ki.
Megéri többet fizetni?
A törvényjavaslat értelmében, ha valaki extra befizetést is teljesít, akkor a többiek elé kerül a kiválasztási folyamatban, azaz előbb vehet lakást. Ebből adódóan elvileg megéri minél gyorsabban, minél többet befizetni. A csavar ott jön, hogy az állami támogatás összege maximált, így könnyen oda juthatunk, hogy kamatmentesen és állami támogatás nélkül áll a pénzünk a közösség kasszájában - írja a hvg.hu.
Különösen a paneleknél. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
