|
| Illusztráció MTI Fotó: Kollányi Péter |
Múlt pénteki jelentések szerint Spanyolországban már tizenhárom halálos áldozata volt a napok óta tartó ítéletidőnek, további személyeket eltűntként tartottak nyilván. A péntekre már elvonult - Gloria nevű - vihar múlt vasárnap csapott le az Ibériai-félszigetre erős széllel, heves esőzésekkel és hóeséssel. Az esőzések miatt sok helyen léptek ki a folyók a medrükből, ami tetézte a bajokat, számos településen okozva áramkimaradást is.
A viharkárok és a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű eső, jégeső nem kímélte az egyik legfontosabb kertészeti központnak számító Almería környékét sem, ahol az első beszámolók szerint óriási károk keletkeztek. A hírek szerint 1000 hektárnyi hajtató felület (fóliasátrak, üvegházak) sérült meg, ennek egy jelentős része teljesen el is pusztult. Több nagytermelő is arról számolt be, hogy az infrastruktúra mellett a zöldségek is elpusztultak. Számos esetben a termés felét, de esetenként akár a 75 százalékot is tönkretette a szélsőséges időjárás.
Ráadásul ahol a növények nem pusztultak el, ott a sok csapadék még mindig tartogat veszélyeket, hiszen megnőtt a gombás betegségek kockázata, amely vélhetőleg további károkkal jár majd.
A felvásárlási árak gyorsan reagálnak
Az említett spanyol tartomány Európa egyik éléskamrájának számít, és a kora tavaszi időszakban az EU-n belül jelentős mennyiségű salátát, uborkát, cukkinit, koktélparadicsomot és padlizsánt szállítanak a közösség áruházláncaiba. A most kieső termés miatt a megszokott mennyiséget nem fogják tudni biztosítani a következő hónapokban. Ez pedig máris megmutatkozik a felvásárlási árakban, hiszen több termék esetében máris 25-50 százalékos növekedés várható.
Hogy a vásárlók ebből mit fognak a következő hónapokban tapasztalni, az attól is függ, hogy az észak-afrikai (például marokkói) termelők tudják-e pótolni a kieső mennyiséget. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy egyes EU-s országokban az onnan származó zöldségekkel szemben nagyobb a bizalmatlanság, amit azok a beszámolók is táplálnak, amelyek rendre arra hívják fel a figyelmet, hogy az ott alkalmazott vegyszerhasználat nem feltétlenül felel meg az uniós előírásoknak, ez pedig akár élelmiszerbiztonsági kérdéseket is felvethet.
Volt már ilyen néhány éve
A Spanyolországra lecsapó szélsőséges időjárás rövid időn belül másodszor okozhat áruhiányt és áremelkedést, hiszen 2017 év elején hasonló eset történt. Akkor a szokatlan hideg miatt voltak gondjaik a spanyol kertészeknek, így a termés egy része akkor is elpusztult. Ennek hatásra olyan történt az Egyesült Királyságban, amire évtizedek óta nem volt példa: áruhiány lépett fel. Egyes salátafélékből, cukkiniből és brokkoliból sem volt elég a brit üzletekben, ami miatt az ottani láncok – a BBC akkori cikke a Lidl, az Aldi, a Tesco és az Asda gyakorlatáról is szót ejtett – az egy vásárló által megvehető mennyiséget korlátozták.
A hiány persze az árakban is visszaköszönt, egy fej jégsaláta ára például 42 pennyről 1,19 fontra ugrott. A brit szakértők szerint ez nem csak náluk jelentkező speciális eset, legfeljebb a fogyasztói szokások miatt náluk élesebben jelentkezett a probléma. Mint mondták, Dél-Spanyolország a szezonon kívüli friss termékek 80 százalékát biztosítja az EU-nak, tehát az egész közösség számára problémával járt a hideg idő, és a Spanyolországban és Görögországban is jelentkező intenzív havazás.
Az extrém időjárás hatása három éve a magyar piacon is visszaköszönt, elsősorban a saláta drágulása volt az, amit a fogyasztók szélesebb köre érzékelt. Akkori sajtóbeszámolók szerint az itthon is egyre népszerűbb jégsalátát 600-700 forintos áron kínálták darabonként, de nemcsak a jégsaláta volt ilyen drága, a friss magyar fejes salátát is ennyiért kínálták. A szakértők akkor azt jelezték, hogy a magas árak a szabadföldi termés megjelenését követően esnek vissza, ami jellemzően április közepén-végén jelenik meg a kínálatban.
Az általunk megkérdezett szakértő úgy vélte, hogy a károk pontos ismerete után érdemes prognózisokba bocsátkozni a mostani spanyolországi ítéletidő várható hatásáról. Azt azonban megelőlegezte, hogy az időjárásnak minden bizonnyal komoly befolyása lesz az európai zöldségpiacra a következő hónapokban.
Tavaly a paradicsom drágult
A magyar vásárlók egyébként a tavalyi évben is szembesültek az időjárási szélsőségek hatásával, akkor ugyanis a paradicsom és a paprika esetében tapasztalhattunk kiugró áremelkedést. A szokatlanul hideg májusi időben ugyanis még a fóliasátrakban sem ért be a termés, miközben Európa déli részén a megszokottnál melegebb idő miatt májusra már nem nagyon volt ezekből a zöldségekből. Így a kieső termés miatt a vásárlóknak a paradicsomért például a megszokott 3-400 forintos kilónkénti ár helyett gyakran ennek a dupláját kellett fizetni a szezon elején.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
