A Magyar Nemzeti Bank korábban megjelent tanulmánya szerint a jelenlegi rendszerben a fizetések társadalmi költsége 388 Mrd Ft, azaz a GDP közel 1,5%-a, míg egy modern, napjainkban főképpen az észak-európai országokra jellemző forgalmi szerkezetben legfeljebb 285 Mrd Ft lenne, azaz alig több mint a GDP 1%-a. Az elektronikus megoldások intenzívebb használata tehát évente 103 Mrd forintnyi, azaz a GDP mintegy 0,4%-át kitevő társadalmi megtakarítást hozna. A bankkártyához hasonlóan működő cafeteria kártya az előre fizetett utalványokat (étkezési utalványok, iskolakezdési támogatás) valamint az utólagos elszámolású (helyi közlekedés) béren kívüli juttatásokat tereli az olcsóbb elektronikus csatornába.

Jóllehet a bankkártya birtokosok aránya nem változott jelentősen az elmúlt években – a MasterCard legutóbbi kutatásában a megkérdezettek 93 százalékának van legalább egy bankkártyája – jól látható a növekedés a bankkártyás vásárlás népszerűségében. A kártyatársaság felmérése szerint másfél év alatt 5 százalékkal nőtt a rendszeres vásárlók száma, egyúttal csökkent azok aránya, akik csupán készpénzfelvételre használják a kártyájukat: a válaszadók 80 százaléka havonta legalább egyszer fizet a plasztik segítségével. Az elmúlt négy évben a kártyás vásárlások száma 35 százalékkal, az értéke majd 60 százalékkal bővült. A készpénzfelvétel gyakorisága viszont 2008-at követően visszaesett és a forgalom is csupán hét százalékkal bővült.

A Magyar Nemzeti Bank 2011. első féléves kártyahasználati adatai szerint összesen 8 884 727 darab bankkártya volt forgalomban Magyarországon. A plasztikok túlnyomó része debit kártya, a hitelkártyák száma alig haladta meg az egymillió darabot. A creditkártyák számának csökkenése az elmúlt két évben folyamatos volt – mára az arányuk 14 százalék alá csökkent – köszönhetően a válság óta jellemző óvatosabb banki hitelezési politikának, és az ügyfelek megfontoltabb költéseinek. Ugyanakkor folyamatosan bővül a co-branded kártyák száma. A bank és szolgáltató által közösen kibocsátott fizetőeszközből idén június 30-ig már több mint 730 ezer volt forgalomban.

A kártyát használók egyre gyakrabban fizetnek plasztikkal, ugyanakkor a készpénzfelvétel értéke továbbra is jelentősen meghaladja a vásárlási forgalom értékét. Kivéve a hitelkártyák esetében, ahol a kártyabirtokosok túlnyomó része tisztában van a készpénzfelvétel borsos árával.

Az elektronikus fizetés gyakoribbá válását segíti az elfogadóhelyek bővülése is. Az MNB adatai szerint négy év alatt dinamikusan megnőtt a kártyát elfogadó kereskedőhelyek száma: közel 67 ezer üzletben és vendéglátóhelyen lehet kártyával fizetni POS terminálon keresztül, míg a kibocsátott kártyák és az ATM gépek száma ennél kevésbé intenzíven bővült.

A kisebb üzleteket azonban nehezebb rávenni arra, hogy kártyaolvasót telepítsenek, mivel a bankkártya elfogadása költséget jelent számukra és csak később jutnak a pénzükhöz. A Multi-Pay kártya után fizetett jutalék viszont alacsonyabb, mint az utalványok járulékos költsége, és az online rendszernek köszönhetően az adott összeg akár egy-két munkanapon belül az üzlet számláján lehet. Az online rendszer további előnye, hogy a kártyával POS terminál nélkül, interneten keresztül is fizethetünk a Multi-Pay által kifejlesztett virtuális POS terminál segítségével.

A fiatalok egyre inkább szeretnek kártyával, és más innovatív eszközökkel fizetni. A megkérdezettek ötöde szerint, ha kártya van nála, mindig annyit költhet, amennyit szeretne, és legalább ennyi megkérdezett gondolja úgy, hogy a plasztikkártya-használat egyfajta presztízst, eleganciát ad a vásárlásnak, derül ki a TakarékPont egyik korábbi felméréséből. A látványos megjelenésű Multi-Pay kártya használati szokásai sem térnek el az általános kártyahasználati trendektől: legtöbbször a hipermarketekben vásárolunk – háromból két kártyabirtokos így tesz és a válaszadók fele a kisebb élelmiszer áruházakban is az elektronikus fizetést választja.

(x)