A méltányolható lakásigény:
| 1 személy: | legfeljebb 1 lakószoba |
| 2 személy: | legfeljebb 2 lakószoba |
| 3 személy: | legfeljebb 2,5 lakószoba |
| 4 személy: | legfeljebb 2 + 2 fél lakószoba |
Minden további személy esetén fél lakószobával nő a méltányolható lakásigény mértéke, azonban az öt lakószobát nem haladhatja meg. Ha a lakásban a nappali, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük meghaladja az ötven négyzetmétert, azt két lakószobaként kell figyelembe venni.
A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a közös háztartásban élők számát a lakcímet igazoló hatósági igazolvány bemutatásával kell igazolni.
A születendő gyermek is számít
Gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál legfeljebb két - egy gyermekes házaspár esetén további egy - születendő gyermeket is figyelembe kell venni, ha a házaspár erre a gyermekvállalásra és az adott lakóingatlanra vonatkozóan a lakásépítési támogatással vagy a családok otthonteremtési kedvezményével összefüggésben korábban kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, és ezt a kötelezettséget még nem tudta teljesíteni.
Az sem mindegy, mennyit ér a lakás
A rendelet meghatározza a méltányolható lakóingatlan forgalmi értékét is az egyes településtípusokon. Például két lakószoba (45-60 négyzetméter) esetén a méltányolható forgalmi érték Budapesten 12,75 millió forint, a budapesti agglomerációban 10,2 millió forint, a megyei jogú városokban és azok agglomerációjában 7,7 millió forint, más városokban 7,6 millió forint, községekben 5,5 millió forint.
A lakásbérlést is szabályozták
Az adósságrendezési eljárásban olyan írásban megkötött lakásbérleti vagy lakáshasználat szerződést lehet figyelembe venni, amely szerint a bérlő a lakóingatlanba a közeli hozzátartozóján és az élettársán kívül más személyt nem fogadhat be, a lakást életvitelszerűen használja, továbbá a bérlő nem adhatja a lakóingatlant vagy annak egy részét albérletbe vagy használatba.
2 milliótól jöhet a magáncsőd
A magáncsőd lehetőségével azok a természetes személyek - ideértve az egyéni vállalkozókat és saját foglalkoztatásúakat is - élhetnek, akiknek legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, egy vagy több olyan, legalább 90 napja lejárt, de az adós által legalább 80 százalékban elismert hitelviszonyból eredő tartozása van, amely nem haladja meg az adós vagyonának kétszeresét.
Az eljárás kizárólag az adós kezdeményezésére indulhat meg, ehhez nincs szükség a hitelezők jóváhagyására sem. Az adósságrendezési eljárást 2016. szeptember 30-ig csak azok az adósok kezdeményezhetik, akiknek a lakhatásukra szolgáló ingatlanuk kényszerértékesítésére sor kerülhet.
Azoknak kell október végéig benyújtani a kérelmet, akik forintosított devizahitellel rendelkeznek. Az első eljárás Csongrád megyében volt. Részletek >>
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
