Az állami rendszerben nem kalkulálható előre a nyugdíj összege, mert egyre kevesebb aktív keresőnek kell egyre több nyugdíjast eltartania
A demográfiai adatok miatt egyre több nyugdíjast kell egyre kevesebb aktív embernek eltartania, a kormány csak az ő befizetéseikből akarja fizetni a nyugdíjat, így az állami rendszerben nem kalkulálható előre a nyugdíj összege - hangzott el a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító rendezvényén csütörtökön Budapesten.
Jelenleg 100 aktív magyar ember 38 nyugdíjast tart el, 2050-ben már 88-at, míg 2100-ban már 107-et, a jelenlegi demográfiai folyamatok folytatódását feltételezve - mondta Korándi Márta a biztosító vezető matematikusa.
A jogfenntartó nyilatkozat - amelyet a Stabilitás Pénztárszövetség javasol megtenni az állami rendszerbe visszalépőknek - joghatását ma még nem lehet megítélni - mondta Bezzegh Edina, a D.A.S. jogásza. Az Alkotmánybíróság és a bírói gyakorlat alakítja azt ki, és csak akkor lesz releváns, ha vissza lehet lépni a magánpénztárba, mert ilyenkor vihető vissza a most államivá tett vagyon. A jogász azt javasolta, hogy aki élni akar ezzel, az tértivevényes ajánlott levélben küldje el a jogfenntartó nyilatkozatot a nyugdíjfolyósítónak.
Arra a kérdésre, hogy mi történik azzal, aki marad a magán pénztárban, de megszűnik a pénztára, a következő választ adta az előadó: 2 ezer tag alatt automatikusan megszűnik a pénztár. Ilyenkor a tag 30 napon belül választhat új pénztárat, ha ezt elmulasztja, automatikusan átkerül az állami rendszerbe.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A pénzügyminiszter június 5-ére, vagyis holnapra ígért részleteket az 1 milliárd forint feletti vagyonokra kivetendő 1 százalékos kulcsú adóról. Kérdés, hányan eshetnek az új sarc hatálya alá azok közül, akik a vagyonukat a hazai privátbanki szolgáltatóknál fialtatják. Összesen 13 ezer milliárd forintról van szó, amely több mint 64 ezer számlán fial.
A pénzügyminiszter ígérete szerint e hét pénteken derülhet ki, hogyan kívánja a kormány megsarcolni a legalább 1 milliárd forintos vagyonnal rendelkezőket, egyúttal eltörölni a bizalmi vagyonkezelők adómentességét. Erről is beszélt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
Itt a májusi kánikula, így már most a pálmafák, a vízpart vagy épp a hűvös hegyvidéki tájak után vágyakozunk. A nyaralási szezon küszöbén azonban sokunk szembesül a rideg valósággal, hogy a vágyak nagyok, az erre felhasználható összeg viszont igen karcsú. Tavaly az átlagos nyaralási költés már megközelítette a 600 ezer forintot családonként és ez az összeg 2026-ban még magasabb lehet. Az alacsonyabb kamatok és a gyors ügyintézés miatt kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy hitelből utazzunk. De szabad-e, és ha igen, hogyan érdemes személyi kölcsönből finanszírozni a pihenést?
Nem csak a Magyar Nemzeti Bank tartja az alapkamatát még mindig 6 százalék felett, több pénzintézet is ezt meghaladó vagy ettől ettől alig elmaradó betéti ajánlatokkal igyekszik magához csábítani az ügyfelek megtakarításait a BiztosDöntés.hu összesítése szerint. Hiába azonban az akár 6-8 százalékos kamat, a lekötött betétekért nem kapkodnak, a bankszámlákon lévő pénz 15 százalékát fektette be csak így a lakosság.
.jpg)
Az állami rendszerben nem kalkulálható előre a nyugdíj összege, mert egyre kevesebb aktív keresőnek kell egyre több nyugdíjast eltartania .jpg)
.jpg)
A Tisza képviselői benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
