A kkv-k közel kétharmada nem tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit – derül ki a K&H kkv bizalmi index adataiból. Az adótörvények változása következtében a vállalkozások már most elkezdték újragondolni cafeteria rendszerüket: a pénzbeli jutalom máris a harmadik helyre lépett elő a juttatások között, amelyet az étkezési hozzájárulás és a közlekedési költségtérítés előz meg.
|
| Bérek kívüli juttatást tervező kkv-k arány (százalék) |
A következő egy évben nagyítóval kell majd keresni a béren kívüli juttatást nyújtó vállalkozásokat. Az év eleji átmeneti javulás után ugyanis tovább folytatódik a csökkenő trend, amellyel újabb mélypontot ért el a cafeteriát tervező cégek aránya. Az új cafeteria rendszer tervének bejelentésekor készült felmérés eredménye szerint a következő egy évben a kkv-k mindössze harmada kalkulál a béren kívüli juttatások valamelyik formájával, ami az elmúlt tizenkét év legalacsonyabb aránya.
„Az adótörvények módosítása következtében a vállalkozások már most elkezdték újragondolni cafeteria rendszerüket. Ezt mutatja, hogy bár továbbra is első helyen az Erzsébet-utalvány, ezt követően pedig a munkába járás költségeinek térítése áll, de mindkét elem népszerűsége jelentősen visszaesett (25%-ról 18%-ra és 18%-ról 10%-ra), a pénzbeli jutalom azonban a harmadik helyre lépett elő a juttatások között. Ez egybevág a jövő évi adóváltozásokkal, amely szerint évi 100 ezer forintot lehet majd nyújtani a munkavállalónak kedvező adóteherrel, miközben az Erzsébet-utalvány és a közlekedési hozzájárulás kikerül a béren kívüli juttatások köréből” – mondta eKovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
A szakértő szerint a közlekedési költségtérítés népszerűsége gyakorlatilag 8 éve folyamatosan csökken, 2017-től ráadásul az e körbe tartozó helyi utazási bérlet már nem minősül béren kívüli juttatásnak – csakúgy, mint az Erzsébet-utalvány–, hanem az ún. egyes meghatározott juttatások körébe fog tartozni, 49,98 százalékos közteherrel. Az üzemanyag-támogatás azonban továbbra is béren kívüli juttatás marad, mértéke jövőre 9-ről 15 forintra emelkedik kilométerenként.
|
| Bérek kívüli juttatást tervező kkv-k arány (százalék) |
A méret a lényeg?
A különböző méretű cégek általában igen eltérő arányban alkalmaznak cafeteriát, most azonban viszonylag egységes képet mutat a szektor. A mikrovállalkozások harmada, a kis-és középvállalkozások 40 százaléka kalkulál béren kívüli juttatással. Régiós szinten viszont jelentős eltérés figyelhető meg: Nyugat-Dunántúlon a legkedvezőbb a helyzet, itt a cégek több mint fele (53%) tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit.
Ezzel szemben a fővárosban és Pest megyében dolgozók ennél jóval alacsonyabb arányban számíthatnak ilyen jellegű bérkiegészítésre. Szektorok szerinti bontásban csupán az ipari, építőipari cégek számolnak az átlagnál magasabb arányban (45%) cafeteriával.
A Bank of England kormányzója szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) a belátható jövőben negatív hatása lesz a brit gazdaság növekedésére. 
