Nem lesz ebből nyugdíj
E csoport tagjai átlagosan közel 250 ezer forintot kapnak kézhez, amelyből átlagosan 195 ezer forintot kívánnak félretenni, jellemzően rövid távra. A cél elsősorban a biztonsági tartalék képzése: a háztartásokhoz érkező reálhozam jelentős része lekötött betétbe, illetve a folyószámlákra kerül majd. A hosszabb távú befektetési lehetőségekkel jóval kevesebben kívánnak élni – például nyugdíjcélú befektetésekbe a reálhozam kifizetéseknek mindössze 17%-a fog visszavándorolni –, bőven van még tehát hová fejlődni az öngondoskodás terén.
| Ön kapott már pénzt? Könnyen meglehet, hogy egyesek karácsony előtt jutnak csak hozzá a reálhozamukhoz. Részletek >>> |
A kutatásban résztvevők 5%-a nyilatkozott úgy, hogy önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatja, 87%-uk „kézhez kapja” (azaz bankszámlára vagy lakcímére kérte) a reálhozamot, 8%-uk pedig nem nyilatkozott erről az összegről. A felmérés szerint az átlag feletti reálhozamot visszakapók körében a kifizetések átlagos összege közel 230 ezer forint volt.
A teljes bázisra vetítve viszonylag kevesen vannak azok, akik ezzel az összeggel nyugdíjcélú megtakarításaikat kívánják gyarapítani: a megkérdezettek 3%-a Nyugdíj-előtakarékossági Számlájára (nyesz), 14%-a pedig önkéntes nyugdíjpénztárába utalja (vagy utaltatta korábban) a reálhozamot.
Azok körében, akik részben vagy teljes egészében elköltik az összeget, a legfontosabb cél a hiteltörlesztés, ezt követi a tartós fogyasztási cikk beszerzése, a gyermekeik támogatása és a lakásfelújítás. A teljes mintára vetítve 18% azok aránya, akik a magánnyugdíjpénztártól kapott pénzt hiteltörlesztésre szánják.
A többség tartalékol, de nem gondolkodik hosszú távon
A kutatásból kiderült, hogy a vizsgálatban résztvevők nagyobb része (58%) részben vagy egészben félreteszi a reálhozamot. Ők átlagosan 250 ezer forint visszatérítéssel számolnak, amelyből közel 195 ezer forintot kívánnak félretenni.
Az egyszeri bevételt többségében rövid távra tervezik félretenni: a megtakarítani szándékozók csupán negyede (25%) számol hosszú távú megtakarítással, 37%-uk egy éven belüli időszakra tervezi befektetni az összeget.
Még mindig a banki betét a sláger
A reálhozamot félretenni szándékozók a megtakarítási lehetőségek közül első két helyen a folyószámlát (35%) és a lekötött betétet (43%) jelölték meg, mint szóba jövő megtakarítási formát (a válaszadás során több lehetőség is megjelölhető volt). A megkérdezettek csupán 5%-a nyilatkozott korábban arról, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári számlájára kéri a visszatérítés összegét, ennek ellenére minden negyedik megkérdezett (25%), aki megtakarít az egyszeri reálhozamból, az önkéntes pénztári lehetőséget is számba vette.
A megkérdezettek 57%-a körében az első szempontok között szerepel a megtakarítások kapcsán, hogy az adóelőnnyel járjon, mégis az ilyen típusú, hosszabb távú befektetési formák – a tbsz és a nyesz – mindössze a válaszadók 4-6%-a számára merült fel alternatívaként.
Pázmándi László, a Budapest Alapkezelő vezérigazgató-helyettese úgy véli, a kutatás eredményei azt jelzik , hogy még az átlagosnál magasabb megtakarítási hajlandósággal és képességgel rendelkezők sem feltétlenül ismerik az igényeikre legelőnyösebb választ adó befektetési lehetőségeket. Bőven van még mit fejlődni tehát ezen a téren.
Privátbankár
Pedig csak 45 milliárdot terveztek. 
