Izsó Márton - Káncz Csaba cikkei

Húsz évvel ezelőtt, amikor az USA az Irak elleni háborúra készült, Joe Biden akkori demokrata szenátor George W. Bush republikánus elnök vakmerő kalandja mellett szavazott. A világ másik felén, Moszkvában, Putyin elnök ellenezte ezt, tévedésnek és a nemzetközi rendszert destabilizáló jelentős eszkalációnak minősítve. Az ukrajnai és iraki inváziók - hajánál fogva előrángatott indoklásaival - azt bizonyítják, hogy a világhatalmak nem vonták le a tanulságot a birodalmi elvakultság és önteltség történelmi leckéiből. Az ukrajnai háborúnak egyre erősebb kihatása van Ázsia biztonsági helyzetére. Káncz Csaba videóinterjúja.

Pontosan egy éve indult el az orosz agresszió Ukrajna ellen. Az EU és az USA vezetői szót emelnek azokról az országokról, amelyek nem támogatják a nyugati szankciókat, mint például India és Kína – miközben figyelmen kívül hagyják, hogy saját szövetségeseik körében Magyarország gyakorlatilag Putyin szabotőrévé vált.  Kína, India és Törökország teljesen új geogazdasági játszmát indított az agresszió nyomán. Káncz Csaba videóinterjúja.

A 2023-as év drámainak bizonyulhat Oroszország számára, és több, belső kérdésre adott válasz a következő évtizedekre eldöntheti az ország sorsát. A Pentagon nyilvánosan nem deklarált célja, hogy az ukránok vágják át a Krím és Oroszország közötti „szárazföldi hidat”, amelyet Putyin erői tavaly elfoglaltak. A nyugati politikai elit most úgy véli, hogy egy orosz nukleáris csapás valószínűsége meglehetősen kicsi – de igazuk van-e? Káncz Csaba videókommentárja.

Már csaknem másfélszer annyi orosz katona halt meg Ukrajnában, mint ahány amerikai Vietnámban. Putyin országa nem lett birodalom Ukrajna megtámadásával, sokkal inkább válik egyre inkább Kína vazallusává. Oroszország baklövései és regionális visszaszorulása az 1905-ös orosz-japán háborúhoz hasonlít, amikor Szentpétervár alábecsülte az ellenfelét, és hosszú távra kiható vereséget szenvedett. Káncz Csaba külpolitikai szakértőnk videó-interjúja

Az egyre radikalizálódó politikai vezetésben Putyin meghajolhat környezete növekvő nyomásának, hogy sztálini mintára új katonai kémelhárító erőt hozzon létre számos biztonsági szervezetéből, amely kifejezetten az ukrán hadjárattal és az azt aláásó valós vagy képzeletbeli árulókkal foglalkozik. Az ukrajnai inváziónak eddig egyetlen világos győztese van: Irán. Káncz Csaba videóinterjúja.

A fejetlenség egyre határozottabb jeleit mutató Kreml képtelen lesz megfelelő téli felszereléssel ellátni a 300 ezer (vagy 1 millió?) tartalékost. Most ráadásul még az eddig hátsóudvarnak tekintett Közép-Ázsia is búcsút int Moszkvának. De milyen eddig titkolt stratégiája van a Kremlnek a közeljövőre vonatkozóan? Videóinterjú Káncz Csaba külpolitikai szakértőnkkel.

Putyin elnök nem érte el stratégiai céljait az elmúlt fél évben: nem tudta lerombolni az ukrán államiságot, ahogyan nem tudta meggyengíteni az euroatlanti intézményeket sem - hanem akaratlanul is megerősítette azokat. A háború azonban tovább tart, és azzal fenyeget, hogy mind Oroszországot, mind Ukrajnát tovább löki a szakadék felé. De hogyan hat a súlyosbodó európai stagfláció a szolidaritásra Kijevvel? Erről beszél Káncz Csaba A hét videójában.

A Kreml azt reméli, hogy az energiahiány nacionalista reakciókat vált ki, és ez aláássa az Európai Unió kohézióját. Az energiaátmenet és a geopolitikai kockázat kettős sokkjának súlya alatt veszélybe került a német ipar.  Káncz Csaba, a Privátbankár külpolitikai elemzőjének videó-interjúja.

Moszkva taktikája az, hogy elnyújtsa a háborút, amíg a Nyugat belefárad a konfliktusba. Valóban, Washingtontól Berlinig már a stagfláció réme kísért. Friss számítások szerint egy átlagos német család fűtési számlája idén 2640 euróval lesz magasabb, mint 2020-ban.  A németeknek csak 23 százaléka hisz az oroszok elleni győzelemben, míg 70 százaléka tárgyalásos békét lát szükségesnek. Külpolitikai szakértőnk értesülései szerint már titkos tárgyalások folynak Berlin és Moszkva között. Káncz Csaba videó-interjúja.

Oroszország ukrajnai inváziója megrendítette a globális rend alapjait, a konfliktus mértéke és kimenetele még nem világos. A háború feltárta Oroszország politikai, hírszerzési és katonai gyengeségeit, egyben aláásta Moszkva pozícióját mind globálisan, mind a posztszovjet térben.  A konfliktus már tovagyűrűzött Ázsiára, és felerősítette a Kína és az Egyesült Államok közötti nagyhatalmi versenyt. Az amerikai közvélemény és a republikánus párt támogatása Ukrajna irányába egyre csökken, ahogy a Biden-kormány növeli a segélyeket.  De miért is tartja Orbán Viktor miniszterelnök hazánkat még mindig a Moszkva-Belgrád tengelyen?  Káncz Csaba videó-interjúja.

Ukrajna egyre inkább egy proxy-háború színterévé válik, kiváltva Moszkva mellett Ankara és Peking kritikáját is. De hova is áll az Orbán-kormány? Káncz Csaba külpolitikai elemző videó-interjúja.

Az európai biztonságpolitikai rendszer alapjaiban rendült meg.  Moldova szakadár tartományának vezetői február 22-én jártak Moszkvában és kérték a függetlenségük elismerését.  Az elmúlt órákban Transznyisztriából is lőtték Ukrajnát. Káncz Csaba videóinterjúja.

Washington már egy ukrán gerillaháború támogatására sző terveket. A stratégia autonómiát kóstolgató EU számára az orosz-ukrán konfliktus most úgy jött, mint ablakos tótnak a hanyatt esés. De mik Putyin stratégiai céljai az ukrán válság kirobbantásával?  Káncz Csaba, a Privátbankár külügyi szakértőjének videókommentárja.

A belarusz és a lengyel politikai vezetők szorgalmasan sütögették az elmúlt napokban saját belpolitikai pecsenyéjüket a határválság kapcsán. De hogyan és miért csúszik át ez a krízis egyre inkább ukrán energiaválsággá? Káncz Csaba videókommentárja.

Az afganisztáni kivonulás után sokan már új „Biden-doktrínáról”, a külföldi katonai intervenciók végéről beszélnek. Az amerikai történelem viszont másra tanít bennünket és az óriásira nőtt katona-ipari komplexum is bármikor újabb megrendeléseket követelhet magának. Eközben az amerikai hátország már forrong. Káncz Csaba külpolitikai elemző videókommentárja.

A varsói kormányzat mára egyszerre számít fekete báránynak az Egyesült Államokban, Németországban, Oroszországban és Izraelben. A lengyel politikai válság bizony magyar tanulságokkal is szolgál. De miért más a magyar és a lengyel jogállami folyamatok megítélése Nyugaton? Erről beszél videókommentárjában Káncz Csaba külpolitikai elemző.

Az izraeli hadsereg győzött, de a stratégáknak le kell szűrniük a tanulságot számos fenyegető politikai folyamatból. De miért karolta föl Kína példátlan határozottsággal a palesztin ügyet? A hét videójában erről beszél Káncz Csaba.