Letették a Lipóti Tóth és Társai Zrt. új üzemének alapkövét Hatvanban, adta hírül a Pénzügyminisztérium pénteki közleménye. Az ünnepélyes sajtóeseményen Varga Mihály mondott beszédet. A pénzügyminiszter azt mondta, a járványhelyzet eredményes kezelése után egy válságálló gazdaságra építhet a kormány, így Magyarország gyorsan visszatérhet arra a növekedési pályára, ahol a krízis előtt volt. A miniszter a sütőipari vállalkozást példaértékű fejlesztésnek nevezte. Kiemelte, hogy a Lipóti Pékség beruházása egy hagyományos iparágat képviselő innovatív és piacnyitó fejlesztés.
A Lipóti új gigapéksége eredetileg kétmilliárddal többől, vagyis 17 milliárd forintból épült volna meg - ezt közölték még március elején, és az akkor verzió szerint az állami hozzájárulás még egy kicsit kevesebb, 6,75 milliárd forint volt. Aztán Magyarországra is megérkezett a koronavírus, ami persze a Lipóti terveit is eltérítette, a gyár összköltésge is feltehetőleg a járvány gazdasági hatásai miatt lett kevesebb. Az üzem alapkőletételét is már április végén megejtették volna, a gyár felhúzását egy évnyire tervezték, és már jövő tavasszal megindították volna a termelést. Mivel maga az alapkőletétel csúszni kényszerült a vírus miatt, valószínűleg a termelés kezdete is jövő nyárra tolódik.
Az új üzem mögött a Lipóti Tóth és Társa Zrt.-t áll, mely Tóth Péter és a NER egyik kedvenc építője, Paár Attila, a WHB csoport tulajdonosának közös cége (Tóth érdekeltségi körébe korábban csak a Lipóti Pékség Kft. és a Lipóti Sütőipari Kft. tartozott). A közös vállalatot tavaly októberben jegyezték be.
Tóth a napi.hu-nak még márciusban azt mondta, hogy a hatvani telepen évente 75-80 ezer tonna sütőipari terméket állítanak majd elő, fagyasztott termékeket és napi friss árukat egyaránt. Nagy hangsúlyt helyeznek a hagyományos kovászos termékekre - csak kovászléből 50 ezer litert használnak fel naponta. A gyár termelése robottechnikára épül majd, de így is 260 új munkahelyet teremtenek vele. A beruházás révén termékeik az észak-magyarországi térségben is elérhetővé válnak majd. Az új üzem - bár korábban szóba került az osztrák export lehetősége - első körben a magyarországi igényeket szolgálja majd ki.
Ahogy Franciaország, Lengyelország és Magyarország jelezte, ők sem fogják megszavazni az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. 
