Orbán Viktor beszédet mond Nagy Imre újratemetésén. (Forrás: Youtube)

A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.

A Sziget Zrt.-vel szemben eddig sem volt szűkmarkú az állam, az elmúlt hat évben ezzel együtt már legalább 2 milliárd állami forrás segítette a fesztiválszervezőt.

Kisebb botrányt kavart a magyar médiában, hogy a Volt és Balaton Sound fesztiválokon Orbán Viktor 1989-es, Nagy Imre újratemetésén elhangzott beszédeit játszották be nagyszínpadi kivetítőkről. A Terror Háza által készített videókban a Sziget kisebbségi résztulajdonosai, Lobenwein Norbert és Gerendai Károly sem láttak ebben semmi kivetnivalót, megszólalásaikból úgy tűnhetett, hogy közszolgálati jellegű együttműködésről van szó. A két résztulajdonos nem említette, hogy valójában pénzért vetítették a videókat.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTKK), a Terror Házát működtető állami közalapítvány ugyanis vállalkozási szerződés keretében működik együtt a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt.-vel. A szerződés összege pedig 207,5 millió forint.

Nem ez az állami alapítvány első jelentős összegű megbízása a Sziget Zrt.^*-nek: 2016-ban az 1956-os emlékév során már 300 millióért szerződtek szintén a közalapítvánnyal.

Ezek egyáltalán nem elhanyagolható összegek, a Sziget Zrt., az elmúlt hat év átlagában évi 1,4 milliárd forint reklámbevételre tett szert. Tehát az összes szponzor és hirdető ennyit költött, míg a KKETTKK-tól ennek az összegnek a hetedét kérték el idén a néhány másodperces videók lejátszásáért. Ez elsőre nem tűnik túl jó megállapodásnak az adófizetői pénzből működő közalapítvány felől nézve.

A Sziget Zrt. azonban nem csak a közalapítványtól kap állami pénzeket: az elmúlt hat év üzleti beszámolóit áttekintve úgy tűnhet, hogy bár jelentősen nőttek a jegyeladások bevételei, az állami és önkormányzati támogatásoknak, illetve megbízásoknak továbbra is jelentős szerepe van a cég gazdálkodásában: 2013 és 2018 között ezek átlagosan a jegyeladások 3,3 százalékát tették ki.

Ez azt jelenti, hogy minden 30. forint jegyárbevétel után egyet az állam adott a Sziget Zrt.-nek az elmúlt hat évben. Hat év alatt összesen 1,5 milliárd forintot. Ebben az időszakban a cég adózott eredménye összesen 3,3 milliárd forint volt, így a támogatások nélkül kicsit több mint a fele lett volna.

Azaz a Sziget Kft. tulajdonosai 1,5 milliárd forint jövedelemtől esetek volna el a nagylelkű állami segítség nélkül.

Nem teljesen világos, hogy miért kell támogatni egy olyan vállalkozást, ami enélkül is évente több száz milliós hasznot termel tulajdonosainak. Ráadásul ezek a támogatások csak az állami források egy részét jelentik, ezen kívül csak a KKETTKK az elmúlt években további 0,5 milliárd forint megbízást adott. Emellett további állami cégek és szervezetek is jelenhettek meg hirdetőként, szponzorként, együttműködőként.

Az elmúlt néhány évből 178 millió forintnyi megbízást találtunk állami cégektől. 2015-ben az MTVA-tól 20 milliós megbízást, 2016-ban 28 milliót a MÜPÁ-tól, 2018-ban 26 milliós szerződést az állami Hungarocontroltól, 2018-ban 26 milliós megbízást a Szerencsejáték Zrt.-től, 38 milliót a Magyar Postától,  a Paks II. atomerőművet nem tudjuk mennyiért népszerűsítették a fesztiválokon. 2017-ben a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTU) is kapott a cég 35 millió forintnyi megbízást.

Az állami megbízások és támogatások kapcsán a Sziget Zrt. esetében a személyi összefonódások is kérdéseket vethetnek fel. Az MTU-nél például Orbán Ráhel lát el tanácsadói feladatokat, a miniszterelnök lánya pedig korábban a Sziget Kft.-nél volt gyakornok, a cégből írta diplomamunkáját. Lobenwein Norbert pedig azzal került a hírekbe, hogy meglepetés-nászajándékként a Music Café zenekart kérte fel, hogy ők játszanak Orbán Ráhel 2013-as esküvőjén.

A támogatások átláthatósága csekély, erről nem kommunikál a Sziget Zrt. – kérdésünkre például nem válaszoltak, hogy milyen állami támogatásokat és megbízásokat kaptak az elmúlt években, ez honlapjukon nem lelelhető fel. Mivel az egyes állami hivatalok, minisztériumok és cégek honlapjairól nem lehetett teljes körű információforráshoz jutni, ezért a cég pénzügyi beszámolóiból fellelhető információkat összesítettük. 2017 után azonban már nem részletezték, hogy kitől és mire kapnak támogatást – pont ebben az évben nagyot ugrott az ilyen bevétel.

A Sziget Zrt.-nek azonban ma már nem az alapító magánemberek a fő tulajdonosai: 2017-ben a cég 70 százalékát az amerikai Providence Equity-nek értékesítették, ami a luxemburgi bejegyzésű LMF Luxco S.á.r.l.-on keresztül van jelen a társaságban. A maradék üzletrészen Gerendai Károly (14,9 százalék), Takács Gábor (8 százalék), Fülöp Zoltán (3,5 százalék) és Lobenwein Norbert (3,5 százalék) osztoznak^*. Így alapvetően az amerikai befektetők gazdagodnak a rendszerváltás harmincadik emlékévére készült állami videókból.

(G7)