A szervezet számításai szerint a legtöbb, 11,2 millió állás Ázsia-Óceániában került veszélybe, mert a térségben sok olyan állam van, amelyek gazdaságilag jelentős mértékben támaszkodnak a turizmusra. Európában az IATA becslései szerint 5,5 millió állás van veszélyben.
Az IATA-nak egyelőre nincs becslése arról, hogy a légitársaságoknál mekkora lehet az elbocsátás, a kutatásokat most végzik. Brian Pierce becslései szerint a fizetés nélküli szabadságra küldés és elbocsátás 2,7 millió embert, az iparágban foglalkoztatottak harmadát érintheti.
A közgazdász szerint egyelőre biztonsággal nem lehet megállapítani, hogy mekkora lesz az igény a járvány után, de a történelemben eddig a légiközlekedés iránti igény mindig viszonylag hamar visszaépült. Most azonban hosszabb felépülés várható, 2021 elején is 20 százalékkal kevesebb járat lehet, mint az idén év elején. A légitársaságok helyzetét nehezíti, hogy a nyereséget termelő hosszú távú járatoknál hosszabb felépülési időszakra lehet számítani, mert az utasok a járvány után valószínűleg inkább a lakóhelyükhöz közel pihennek, az üzleti utasok pedig a gazdasági recesszió miatt elmaradhatnak.
Alexandre de Junaic, a szervezet elnök-vezérigazgatója a konferencián azt hangsúlyozta, hogy a kormányok által nyújtott támogatásoknak minél előbb meg kell érkezniük a légitársaságokhoz, mert rövidesen sok cégnek fogy el a készpénze. Ezzel kapcsolatban az MTI kérdésére válaszolva elmondta, a válság is rávilágít, hogy a légi közlekedés anyagilag nagyon törékeny, de a társaságoknak a krízis után sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a jövedelmezőségre és a megfelelő mértékű szabad készpénzállomány biztosítására, mert így kevésbé lesznek védtelenek a hasonló helyzetekben.
Hatalmas cégekről van szó: az MKIF Üzemeltető például 2024-ben 36,6 milliárd forintos forgalommal zárt. 
