Elhúzódik a szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) eladása, mert mindenki kivár, és figyeli a helyzet alakulását, , hogy minél jobb feltételeket alkudjon ki a maga számára – mondta Bojan Stanić, a Szerb Gazdasági Kamara Stratégiai Elemző Részlegének igazgatóhelyettese a Telex cikke szerint.
Stanić azt is elmondta, hogy a késlekedés nemcsak Oroszország és a Mol miatt történik, hanem az amerikai és a szerb szereplők miatt is. A szerb hatóságok szerint vannak olyan „vörös vonalak”, amelyek nehezíthetik a megállapodást, ugyanakkor a közel-keleti történések akár fel is gyorsíthatják a folyamatot, sőt a Gazprom még a NIS tulajdonosa is maradhat, ha szélesebb körű politikai megállapodás születik.
Az egyik problémás kérdés, hogy a szerbek attól tartanak, adott esetben a Mol az unión belüli magyarországi és szlovákiai finomítóit fogja előnyben részesíteni, miközben Szerbia számára fontos, hogy a pancsovai finomító továbbra is teljes kapacitással üzemeljen.
Az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyoneszközöket Ellenőrző Hivatala június 16-ig hosszabbította meg a NIS működési engedélyét. A pancsovai finomítót a NIS – amely az orosz energiaszektort érintő amerikai szankciók hatálya alatt áll – üzemelteti, és Szerbia legnagyobb üzemanyag-ellátója. Az amerikai hatóságok korábban határidőt szabtak a cég számára az orosz tulajdonrészek értékesítésére. A Gazprom és a Gazpromnyefty együttesen több mint 50 százalékos részesedéssel rendelkezik a vállalatban.
Hernádi Zsolt korábban a Telexnek azt mondta: a tárgyalások alapján a Molnál marad az irányítás, és a NIS 51 százaléka egy olyan magyar–arab közös vállalaté lesz, amiben szintén a Mol lenne többségben. Aleksandar Vučić szerb elnök szerint a Mol 900 millió és 1 milliárd euró (343-381 milliárd forint) közötti áron vásárolja meg az olajvállalat 56,15 százalékos részesedését.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
