A munkaadói oldal képviselői számára a reálbérek megőrzése és a munkahelyek megtartása, a munkavállalói oldalon pedig a munkabérek reálértékének további növelése az elsődleges szempont a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló tárgyalásokon - derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) csütörtökön, amelyről az oldalak egy-egy résztvevője nyilatkozott az MTI-nek.
Nehéz helyzetben a munkáltatók és a munkavállalók
Mészáros Melinda, a Liga elnöke elmondta, a VKF munkavállalói oldalának tagjai - a Liga, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Munkástanácsok Országos Szövetsége - csütörtökön egyeztek meg arról, hogy a bértárgyalások első fordulóján, november 24-én hány százalékos béremelési javaslatot képviselnek. A Liga a csütörtöki egyeztetésen a munkabérek reálértékének megőrzésére, javítására és ezáltal a dolgozói szegénység leküzdésére helyezte a hangsúlyt.
A szakszervezet számára fontos a munkavállalók bruttó bérét terhelő járulékok - például a személyi jövedelemadó - csökkentése is, hiszen ezáltal a dolgozók nettó keresete nő. A mostanihoz hasonló nehéz helyzetben még sem a munkáltatói, sem a munkavállalói oldal nem volt. A koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt hatásai miatt még nem lehet tudni, hogy mi várható 2021-ben, illetve, hogy a járvány mely ágazatokat érinti majd hosszú távon a legkritikusabban.
Éves bérmegállapodást javasolnak
A VKF-en a kormány képviselői, a munkaadói és a munkavállalói szervezetek arról már megegyeztek, hogy a jelenlegi helyzetben egy éves bérmegállapodást kell kötni - mondta a Liga elnöke, aki ugyanakkor jelezte, ebben a megállapodásban véleményük szerint már azt is rögzíteni kell, hogy a következő években milyen szintre akarják emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot.
Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke elmondta, a munkáltatói szervezetek a vállalkozásoknak küldött kérdőívek segítségével mérték fel a vállalkozások helyzetét és jövő évi terveiket. Ezekből kiderült, a vállalkozások bizonytalanok, nem tudják, hogy a járvány meddig tart és milyen további gazdasági hatásai lesznek, ezért béremelésben egyelőre nem is nagyon gondolkodnak.
A szövetséghez tartozó vállalkozások foglalkoztatási problémákat nem jeleztek, hiszen a kiskereskedelmi szektor a válság egész ideje alatt működött. Számukra a nehézséget a járvány elleni védekezéssel összefüggő plusz költségek okozták.
Nehéz tárgyalások jönnek
Zs. Szőke Zoltán szintén nehéz tárgyalásokra számít, ugyanis szerinte a vállalkozásoknak a béremeléshez szükségük lesz a gazdaság kedvező változására, ezért nem is biztos, hogy január 1-től következik majd be a béremelés.
Ugyanakkor megjegyezte, optimizmusra ad okot, hogy a vállalkozások egy része az igénybe vett foglalkoztatási támogatásoknak köszönhetően nem bocsátott el dolgozókat, valamint, hogy a kormány az idén júliusban a munkaadókat terhelő szocho mértékét 2 százalékponttal, 15,5 százalékra csökkentette.
A szövetség elnöke szerint mindezek hatására egyrészt a keresetek reálértékének a megőrzése, másrészt pedig minél több munkahely megvédése lehet a bértárgyalások alapja. Hozzátette, bizakodásra ad okot, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelezte, részt kíván majd venni a bértárgyalásokon, ez pedig azt jelzi, a kormány számára fontos ez az ügy.
Zs. Szőke Zoltán a reményét fejezte ki, hogy a kormány a javaslatával segíteni fogja, hogy a bértárgyalásokon érdemi megállapodás szülessen.
A rossz kezdés után feltápászkodott a forint. 
