A modellváltás technológiai feltételeinek megteremtése miatt csökkent a Magyar Suzuki forgalma és nyeresége tavaly, a Magyarországon gyártott új Vitara modell piaci sikere azonban az idén akár értékesítési rekordot is hozhat a vállalatnak - derült ki vállalat szerdai budapesti eredmény beszámolóján elhangzottakból.
Kevesebb bevétel, kevesebb gyártás
A Magyar Suzuki a márciussal zárt 2014/2015-ös pénzügyi évben 1,539 milliárd euró értékesítési árbevételt ért el az előző évi 1,567 milliárd euró után. Nyeresége 19,1 millió euró lett, az előző évinél 46,4 százalékkal alacsonyabb. Tavaly a Magyar Suzukinak saját gyártmányú autók értékesítéséből 1,457 milliárd euró bevétele származott, ami 0,8 százalékkal maradt el az előző évitől.
A vállalat tavaly 147 ezer járművet gyártott, 9 százalékkal kevesebbet az előző pénzügyi évi 161 ezernél. A saját gyártású autók értékesítési darabszáma a 2013-as 157 755-ről 150 587-re csökkent, a magyarországi értékesítés viszont 16 százalékkal 4652-re nőtt 4007-ről.
Miért nem ment idén?
A Magyar Suzuki vezetői a modellváltásra való technikai felkészülésnek tulajdonították a 2014/2015-ös pénzügyi évben elért előző évinél alacsonyabb forgalmi adatokat, a nyereség csökkenését pedig a jelentős mértékben megemelkedett értékesítési költségekre vezették vissza. Az értékesítési árbevételnek az eladási darabszámnál kisebb mértékű csökkenését pedig a magasabb kategóriás modellek növekvő részarányának tulajdonította Krisztián Róbert értékesítési igazgató.
Oura Rjóicsi termelési igazgató a tájékoztatón elmondta, hogy idén tavasszal bemutatott Suzuki Vitara modell piaci sikerének köszönhetően a Magyar Suzuki idei eladásai az eredetileg tervezett 165 ezret "akár 10-15 ezerrel is felülmúlhatják". Krisztián Róbert értékesítési igazgató arról beszélt, hogy a Vitara saját szegmensében az értékesítési statisztikák élére került Magyarországon. Áprilisban 647 autót adott el a Suzuki, amivel 9,61 százalékos piaci részesedésre tett szert, és az eladások egyharmadát pedig már a Vitara adta.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
