Az OTP Bank Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján pénteken publikált, a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti jelentése alapján a bankcsoport konszolidált korrigált adózott eredménye 90,4 milliárd forint volt, 45 százalékkal magasabb az előző negyedévinél, és 14 százalékkal az egy évvel ezelőttinél.
Mi áll mindezek mögött?
A bank az eredmény alakulását részben a szezonális hatásokkal, a gyengébb üzleti aktivitással, az akvizíciók hatásával, a stabil nettó kamatmarzzsal, valamint a portfólió folyamatosan javuló minőségével magyarázza. A negyedéves jelentés már tartalmazza a Societe Generale-tól megvásárolt bolgár Expressbank és leányvállalatai mérlegfőösszegét, valamint háromhavi eredményét, illetve a szintén a Societe Generale-tól megvásárolt albán leánybank mérlegét. Ezek nélkül a korrigált eredménynövekedés éves szinten 8 százalék lett volna.
Részben ennek hatására is a külföldi leánybankok eredmény-hozzájárulása a negyedéves korrigált profithoz az előző negyedévi 46 százalékról 50 százalékra emelkedett. A konszolidált korrigált adózott eredményhez a legnagyobb a hozzájárulása a magyarországi fő tevékenységet végző OTP Core (39,9 milliárd) után a bolgár DSK banknak van - az Express-csoporttal együtt - 17,3 milliárd forint, ezt követi az ukrán (8,3 milliárd), a horvát (8,2 milliárd), valamint az orosz (6,6 milliárd) leánybank.
Melyik leány teljesített a legjobban?
A jelentés kiemeli, hogy éves összevetésben javult a Core, a bolgár, az ukrán, a horvát és a szerb érdekeltségek adózott eredménye, a legjobban az ukrán leánybanké, 42 százalékkal. Csökkent viszont az orosz leánybanké. Az OTP csoport az előző negyedévhez képest 5 százalékkal növelte bevételeit, így azok megközelítették a 240 milliárd forintot. Ez a növekmény is mindössze 0,5 milliárd forint lett volna az Express-csoport hatása nélkül. A kiadások ennél kisebb mértékű emelkedése révén a bankcsoport működési eredménye az előző negyedévhez képest 24 százalékkal, az egy évvel korábbihoz képest 17 százalékkal, 108 milliárd forint fölé emelkedett.
A kockázati költség az előző negyedévitől 67 százalékkal maradt el, mintegy 6,2 milliárd forint lett, ám ez így is az egy évvel korábbi összeg 381 százaléka. Az akvizíciók hatása mutatkozik meg abban is, hogy mérlegfőösszege 16 ezer milliárd forint fölé nőtt, 10 százalékkal bővült az előző, és 19 százalékkal az egy évvel korábbi negyedéves adathoz képest.
A kormány benyújtotta a feltárásról szóló törvényjavaslatot. 
