Durván veszteséges lett a Rába - a háború tette be a kaput
Az egyébként is meglévő energiapiaci krízist az orosz-ukrán háború tovább mélyítette, az állami többségi tulajdonban álló Rába így komoly veszteségbe került az első negyedévben.
A Rába Járműipari Holding Nyrt. 2022 első negyedévében 569,7 millió forint nettó veszteséget ért el a tavalyi év azonos időszakában realizált 363,7 millió forint nyereséggel szemben. A csökkenés mértéke 256,6 százalék - tudatta a győri székhelyű járműgyártó cég a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerda este.
A beszámoló szerint a csoport konszolidált árbevétele ugyanakkor 16,6 százalékkal 13,265 milliárd forintra nőtt 2021 azonos időszakához képest.
A Rába kamatok, adófizetés és értékcsökkenési leírások előtti eredménye (EBITDA) 86,4 százalékkal 137,5 millió forintra csökkent az első negyedévben. Üzemi eredménye 484,2 millió forint veszteséget mutat az idei év első három hónapjában, amely 221,5 százalékos csökkenés 2021 első három hónapjához képest.
Forrás: Rába 2022. I. negyedéves jelentés
A Rába 54,34 százalékos tulajdonosa a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt., a részvények 20 százaléka a Széchenyi István Egyetemért Alapítványnál parkol.
Korábban elképzelhetetlen mélységben az energiapiaci krízis a háború miatt
A társaság már az egy hónapja közzétett profit warningban is jelezte: a megszokottól eltérő negatív üzemi eredmény fő oka elsősorban az energiaintenzív Rába Futómű Kft. által elszenvedett jelentős veszteség, amely a megszokott üzletmenet, árbevétel szint és teljesítmény ellenére következett be az energiaárak drasztikus emelkedésének következtében. Az elmúlt 2021. üzleti évben tapasztalt energiaár-robbanást követően az orosz-ukrán háborús helyzet sajnálatosan konzerválta a kialakult magas energiaár-szintnek megfelelő állapotot - írták akkor.
Rába H14 katonai gépjárművek az új beszerzések átadásán a Magyar Honvédség budapesti anyagellátó raktárbázisán 2018. március 19-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán
A mostani jelentés ennél még erősebben fogalmaz: azt írják, a 2021 II. félévében kibontakozó európai energiapiaci krízist az orosz-ukrán katonai konfliktus korábban elképzelhetetlen szintekre mélyítette. A fokozódó energiapiaci krízis 2022 I. negyedévében korábban nem látott nyomást helyezett a vállalkozások operatív tevékenységére és profitabilitására.
2022 első három hónapjában az energiaárak növekedése 277,3 százalékot ért el az egy évvel korábbi szinthez képest
- írja a negyedéves jelentés.
Rekordmértékű, 31 százalékos növekedést ért el az első félévben a K&H SZÉP kártya felhasználása a tavalyi év azonos időszakához képest: az élelmiszervásárlás, az alszámlák közötti átjárhatóság és az elfogadóhelyek számának bővülése járult hozzá leginkább a juttatás intenzív használatához. A következő hónapokban is folytatódhat a növekedés, hiszen jellemzően júliusban és augusztusban a legnagyobb a SZÉP kártya forgalom, a nyári szabadságoknak köszönhetően.
Ha a befektetésed ESG, sokat tettél a bolygóért, és még jó hozamod is lehet
