Amikor a világszerte a legszennyezőbb műanyagokról van szó, akkor általában az eldobált palackok jutnak mindenkinek az eszébe, amelyekbe sajnos szó szerint úton-útfélen belebotlunk. Az eldobált italos műanyag göngyölegek a városi utcákon éppen úgy megtalálhatók, mint az erdőinkben, a folyókban, vagy az útmenti árokpartokon. Globálisan pedig az ilyen hulladékok jelentős része köt ki a tengerekben vagy az óceánokban, tizedelve az ottani élővilágot.
Kevesen tudják, hogy a leginkább szennyező műanyaghulladékot nem a palackok, a nylonzacskók vagy a szívószálak jelentik. Bár a fentiek is óriási terhet rónak a bolygónkra, ám van egy ezeknél is nagyobb gondot okozó hulladék.
Elképesztő mennyiségű csikk termelődik
Sokak számára mindennapos az utcán eldobott cigarettacsikkek látványa. Ennek egy része később a kommunális hulladékban köt ki, ám jelentős mennyiség a talajba vagy az élővizekbe kerül. Ez már csak azért is óriási probléma, mert a csikkek több száz, egyes felmérések szerint akár néhány ezer különféle kémiai vegyületet is tartalmazhatnak. A Cellulóz-acetátból készülő füstszűrők lebomlása ugyan más műanyagokhoz képest rövidebb időt (10-15 évet) vesz igénybe, a szabályozás azonban nem tesz különbséget a különböző műanyagok között.
A csikkekben felhalmozódó toxikus anyagok között megtalálhatjuk egyebek mellett az arzént az ólmot és a nikotint is. Ezek az apró mérgező csikkek jelentős kárt okoznak vízforrásainkban is. Nem ritka, hogy a kutatók cigarettacsikkeket találnak elhullott tengeri madarak, tengeri teknősök, halak és delfinek szervezetében. Sőt, egy 2011-es tanulmány azt állapította meg, hogy a cigarettacsikkekből kimosódó vegyi anyagok halálosak lehetnek az édesvízi és tengeri halfajok számára is. Erre már csak azért is érdemes komoly hangsúlyt fektetni, mert egyetlen csikk akár 500-1000 liter vizet képes beszennyezni.
Egy uniós irányelv miatt is lépni kellene
A csikkek kapcsán az is kihívást jelent, hogy az Európai Unió egyszer használatos műanyagtermékekről szóló irányelve is érinti. Ez az irányelv az SUP (Single Used Plastics) az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentését célozza. Ezek jellemzően olyan egyszer használatos eszközök, melyek részben vagy egészben műanyagból készültek, és amelyeket nem arra szántak, nem úgy terveztek, hogy a gyártóhoz visszajuttatva eredeti rendeltetésüknek megfelelően újrahasznosítsák őket.
Az egyszer használatos műanyag termékek esetében a tudatosságnövelés érdekében az irányelv kötelező jelölést vezet be. Mivel minden dohánytermék tartalmaz acetát filtert, ezért ez a jelzés minden dohánytermék csomagolására rákerül. Ez azonban nem jelez változást az összetevőkre vonatkozóan, s nem egy-egy konkrét termék esetében merül majd fel, kizárólag az európai szabályozás miatt tüntetik fel a termékeken.
A jelölés célja az, hogy tájékoztassa a felnőtt fogyasztókat arról, hogy ezeket a termékeket nem szabad az utcán eldobni, hanem a környezet védelme érdekében a megfelelő hulladéktárolókban kell elhelyezni. A szabályozás az Európai Unió minden tagállamában 2021. július 3-ától lesz érvényes, hazánkban már július 1-től életbe lép.
Mi lehet a megoldás?
Az feltételezhető, hogy ha a dohányzókat az egészségügyi ártalmak nem tartják vissza a káros szenvedélytől, akkor vélhetőleg a környezetvédelmi aggodalmak miatt sem fogják letenni a cigarettát. Pedig az optimális megoldás a szakértők viccét idézve: a legjobb hulladék az, amely létre sem jön. Vagyis a legjobb az lenne, ha egyáltalán nem dohányoznának az emberek, illetve aki már rászokott, az mielőbb abbahagyná, hiszen ezzel nem csak a környzetet, hanem a saját egészségét is megóvná az ártalmaktól.
De azon felnőttek számára, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére is folytatják a dohányzást, ma már léteznek a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó füstmentes technológiák is, amelyekkel csökkenthetők a környezeti és egészségügyi ártalmak. Bizonyos füstmentes technológiák esetén egyáltalán nem keletkezik csikk, míg ahol igen, ott már könnyebben lebomlanak, komposztálhatók, az eszközök pedig az életciklusuk végén újrahasznosíthatók. Az új típusú termékek esetében a károsanyag-kibocsátás is lényegesen alacsonyabb, mint a hagyományos dohánytermékek esetében, így azok nem csak a dohányzót, de annak szűkebb és tágabb környezetét is kevésbé terhelik, és a légszennyezéshez is sokkal kevésbé járulnak hozzá, mint a hagyományos, égéssel és füsttel járó dohánytermékek.
A hulladéktermelés csökkentésének leginkább fenntartható módja a megelőzés. Nagy előrelépés lenne, ha a dohányzók tartózkodnának a hulladék eldobásától, és a csikkeket a megfelelő csikkgyűjtő edényekbe és hulladékgyűjtőkbe gyűjtenék.
Az elmúlt években számos pozitív példa született egyébként a csikkek feldolgozására, amelyek révén ismét műanyag alapanyag készült a hulladékból.
De arra is van példa, hogy a csikkek újrahasznosításával téglákat készítettek a filterekből. A csikkek nem a téglák egészét teszik ki, csak a belsejükben vannak, így nem veszélyesek az emberi egészségre sem. Ráadásul nem csak a szemétproblémát oldja meg az újfajta tégla, de az építőanyag gyártás ökológiai lábnyoma is csökken, sőt a műanyagot tartalmazó téglák még energiatakarékosságban is segítenek.
Fontos lenne tehát, hogy lehetővé váljon a megfelelő hulladékkezelés, tudatosodjon a közvéleményben a szemetelés problémájának súlyossága, és kialakuljon egy tudatos fogyasztói szemléletformálás, amely a megelőzést, valamint a műanyag hulladék hatékony csökkentését célozza meg.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.
Ennél súlyosabb fertőzésre csak 2014 és 2016 között volt példa. 
